Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-04 / 23. szám
1922 aVAMGÉUIKUSOK liAPüA 7 dásig. Ezt igényli a lelki világosság e földön való folytonos sága s ez nemcsak az emberiség ügye, hanem a Kozmoszé is. „ . . . , .. Hackenberger László. inmiHiHiiimiiiininiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiimiiiiiiHiuiiniiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiimmi Mi — és a biblia. Ap. Csel 2, 1—13. Evangélikus egyházunk a magyarországi keresztyén- ségnek csaknem legkisebb testületé. De kicsiny sereg is arathat győzelmet, kis testület is alkothat nagyot, maradandót, ha tagjai .egy akarattal együtt“ vannak. Ez az egyet- akarás azonban a mi egyházunknak az egyéniség elvére fektetett életműködésében nem lehet soha egy embernek az akarata, hanem sokak azonos célra törekvő, azonos eszközökkel érvényesülő akaratának a világnézet azonosságán alapuló önkéntes találkozása, a lélek közössége által megteremtett egybeolvadása. Ha tehát egyházunkban itt-ott bajok vannak, bajok, melyek többnyire egymástól divergáló egyéni akarások tul- tengésében lelik magyarázatukat, ott a Pünkösd lelkének zugó szélviharára, annak tisztitó erejére van szükségünk A lutheri akarások gerinces megállása nagy érték, de csak ott, ahol az egyúttal lutheri hittel párosul. Ahol hitet nélkülöző akarások is érvényesülnek, ahol hivök és hitetlenek, apostolok és farizeusok ütköznek meg, ott nincs építés, csak rombolás, ott nincs egyakarat, csak akaratoskodás, nincs pünkösdi lélek, csak széthúzó pártoskodás. Az Evangélikus Szövetség tagjainak Szent Lélekkel megtelt s ezért egyet akaró, együtt lévő Galileusokká kell lenniök. Csak igy lesznek képesek más nyelveken szótani. Mert bármily kevesen vagyunk, más nyelve van Békésnek, más Sopronnak, más Komáromnak, más Szabolcsnak Nekünk pedig mindenütt, szavainkat megértő munkatársakra van szükségünk. Olyanokra, kik a Szövetség eszményi céljait pünkösdi lélekkel szolgálják s akik nem törődve az álmél- kodóknak s a csufolódóknak seregével, egyet akarnak : azt, hogy egyházunk hajójának kormánya mindig és minden tagozatban apostoli lelkű, valóban evangélikus férfiak kezében legyen. KÜLFÖLD. Németország. A német evang. egyházi szövetség szerződését, amelyet a stuttgarti nagygyűlésen elfogadott formájában az összes német országos egyházak magukévá tettek, meghatalmazottjaik áldozócsütörtökön Írták alá Wittenbergben. Az ünnepélyes fogadtatást az ünnep elöestélyén esti isten- tisztelet követte. Az ünnep reggelén a résztvevők zárt menetben vonultak a Luther-házból a vártemplomba, ahol a bajor lutheránus egyház elnöke, D. Veit. tartotta az ünnepi prédikációt Istentisztelet után a meghatalmazottak Luther sirján aláírták a szövetségi szerződést. A leipzigi misszió évi közgyűlését junius 7-én tartja. Ezzel kapcsolatban különböző rokon egyesületek is üléseznek Leipzigben. KUlönöskép tanulságosnak Ígérkezik a Dr. Ihmels elnöklete alatt összeülő egyházi konferencia, melynek napirendjén csupa korszerű kérdés szerepel. Iskolai sztrájk ütött ki Spandauban. Az uj iskolai beosztás kapcsán ugyanis azokban az épületekben, melyekben eddig ev. iskolák voltak elhelyezve, két világi és egy katolikus iskolát akartak berendezni, az evang. tanulókat pedig más, távolabb eső iskolaépületekbe akartak átterelni. Miután a sérelmet a tanügyi hatóságok ismételt tiltakozás ellenére sem orvosolták, a szülői értekezlet sztrájkot proklamált. 800 gyermek közül csak 20 jelent meg az iskolában, úgy, hogy az előadást nem lehetett megtartani. A tartományi tanügyi tanács erre biztosította a szülőket, hogy az uj beosztást a szülői értekezletek, iskolavezetők és tanítók bevonásával revizió alá veszi. Igy a sztrájk — két heti tartam után — egyelőre véget ért. Az uj egyházi alkotmány a mecklenburg — schwe- rini országos egyházban országos püspököt állít az egyház élére. Az első püspök Dr. Beim Henrik, most foglalta el díszes méltóságát. Beiktatása nagy ünnepség keretében ment végbe. Vallástanitónöt alkalmazott az egyik drezdeni egyházközség Kiette kisasszony személyében, aki most került ki a leipzigi vallástanitókepzóböl. Ünnepélyes beiktatása nagy érdeklődés mellett folyt le. védelme alatt meg van építészeti emlékeiben a megszakítatlan folytonosság. Meg van a városnak a történeti zománca. Jelképe lehet ennek a városháza tornya román kori alsó részével, renaissance erkélyével, barokk koronázatával. A gót-korból gyönyörű templomai vmnak, a nagyszerű Szentmihálytemplom mellett a bencések úgynevezett .Kecske* temploma, a dunántúli gótika e drágaköve. Igazi drágakő, pompás keretbe foglalva Ez a keret a vármegyeház tere. Egyike hazánk leghangulatosabb, harmónikusabb piacegyéniségenek; vele Dunántúl talán csak a kőszegi Jurisics-tér vetélkedhetik. E téren pompás renaissance-épületek. Egyik végén a városházával, másik végén az Eszterházy-palotával. A barokk-korból pompás polgári házai vannak Sopronnak. Ennek a pompázó stílusnak XIV. Lajos adta meg a jellegét Ha a nagy király fényes versaillesi palotájában lakott, a „kis" királyok sem maradtak el. Megépítik a „kis Versaillest* itt a szomszéd Eszterházán. Ezt látják a jómódú soproni polgárok s viszonyukhoz képest utánozzák A soproni barokk polgári házak közt a legszebb, pompás portáléjával a volt polgármesternek, kedves iskolatársamnak, Dr. Töpler Kálmánnak templom-utcai háza. De a barokk-kor legszebb emlékeit nem az élők, hanem a holtak országában láthatjuk, kinn a temetőben. A soproni régi, sajnos már megszüntetett evangélikus temetőben, ott a líceum mögött a gazdag emigráns osztrák családok s őket utánozva, a jómódú soproniak is művészi nagyértékü barokk és rokokó síremlékeket,sirbollokatemeltettek. így Sopronban országos jelentőségű építészet és szobrászat fejlődött ki. A festészetben Sopronnak különösen két művész- család a Dorfmeister, majd utóbb a Storno-család adott nagy jelentőséget. A soproniak nagy zenebarátok. Nem csuda, hisz két világraszóló közelsége ihlethette meg őket. Egyik Haydn, aki itt a szomszéd Eszterházán Kismartonban, mint herceg Eszterházy udvari karnagya alkotta meg nem egy remekművét. A másik Liszt Ferenc, Sopronmegye szülöttje, nagy soproni lokálpatrióta. Szívesen időzött és koncertezett Sopronban. Emlékszem, hogy nagyon kis diák koromban is ott járt. Én nekem persze almomban sem fordult meg, hogy elmehetnék a koncertjére. De mint kiváncsi gyermek kint álltam, mikor díszesen bevonult a városba. Mintha most is látnám hátrafésült hófehér fürtjeivel, bibir- csókos nagy orrával. A soproniak Liszt-imádók, tehát Wágner-imádók is. Wágner kedvéért nemhogy Bécsbe, de Bayreuthbe is szívesen elmennek. , Otthon is hódolnak a zenének és dalnak. Dalköre, zeneköre. zeneiskolája van egy csomó. Cigányzenekar, a Konczy Lajosé egy időben alighanem legelső volt az országban. Az evangélikus egyház mindig elsőrangú templomi karnagyokat alkalmazott egész a mai napig a kiváló Altdörferig. A magyar evangélikus egyházi zenének és éneknek leghivatottabb vezérei Kapi Gyula, Payr Sándor Sopront e téren is nagy jelentőségűvé teszik. Sopron állandó színháza hazánkban egyike a legrégebbeknek. Igaz, hogy németül játszottak benne, de igy volt ez ezelőtt százhúsz esztendővel Budán is, Pesten is. Már 1756-ban megszólalt a Thália benne magyarul is. Már diákkoromban a husvét utáni két hónap volt a magyar színészeté. Milyen nehezen vártuk a tavaszt, mely két tündérvilágot nyit meg nekünk. Egyik a Sopron kies vidéke, a másik a Szigligeti és a Tóth Ede költészete. A színházba jártunk is buzgón. Tehette még a szegényebb diák is; hisz mint algimnázisták 10 krajcárért jártunk a karzatra, mikor pedig az már derogált, 22 krajcárért a földszintre. Irodalmi társasága, melynek vezértitkára Frankenburg Adolf volt, a Petőfi szerkesztője, a vidéki irodalmi társaságok
