Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Uj év. Irta: Haas Albert báró. Az esztendő változását az emberi gondol­kozás mindég bizonyos ünnepélyességgel ruházza fel. A végnélkül folyó időbe egy-egy fix pontot rögzít be, amelyhez a véges lét eseményeit oda­kapcsolja és ezek a kor-változások, naptári évek tűnése, születése, az emberi lélekben mint ser­kentő és bizalmat szuggeráló pillanatok jelentkez­nek, melyek a múlt küzdelmét a távolba vetítik, hogy a fájdalmak letompitásával lassan eltüne­dezzék a múlt harmóniája. És könnyitünk magun­kon, amikor a folytatólagost megszakítjuk és azt hisszük, hogy vidámabb lesz a jövő, több a remény, az uj időkben nagyobb a bizalom. A multat le­zárjuk. Az uj év a munka közben egy szellemi nyugvópont, egy lélekzetvétel, de egyszersmind egy számadás is, amely számvetés komoly, a múlt élet számadása és a jövőnek a költségvetése. Hideg Szilveszter éjszaka! Pohárcsengés, jó kedv egyes világos ablakokból. De ma több a sötét ablak mint máskor, a kedv hangtalanabb, a bol­dogok lelkére is valami borongó ködfátyol borul; ma csak a könnyelműség vigad. Örömre kevesek­nek van okuk: a szegénység, a hontalanság, össze­tört remények, kétségbeesés ül lelkén egy egész nemzetnek. Könnyebb sirni a sirókkal, mint örülni az örülőkkel. Ma ebben a világtragédiában, amely nem tudjuk, hogy az egész európai kultúrát nem döntötte-e veszélybe, sőt a testvériség morálját a népvándorlás koráig lökte vissza, és amikor a keresztyén szeretet felett a vészt szomjazó és a sikoltásban gyönyörködő gyűlölet lett úrrá, az erényt pedig az önzés, az idealizmust a pénz­sóvárgás tiporja: ma, újév hajnalán, nekem az Apokalypsis komor jóslata jut eszembe : „Aki árt, ártson ezután is és aki fertelmes, legyen ezután is fertelmes és aki igaz, igazittassék meg ezután is és aki szent, ezután is szenteltessék meg. És imé, hamar eljövök ; és az én jutalmam én velem vagyon." (Jel. 22.11.) Nincs reményünk, hogy a csapások az uj esztendőben megszűnnének. Ártani fognak ezután is és fertelmességeket fog kelleni elszenvednünk. Egyházunknak a helyzete meggyengitett nemze­tünkben válságos. A híveknek egy része üldözés alatt van. A csonkán megmaradtakat a modernnek jelzett eszmék, a lepergett éveknek kimerítő fárad­ságai fásulttá tették. A sok ideál, ami összeomlott, a vallásos buzgóságot is megtámadta. A gyüle­kezetek életében fájdalom, gyakran a közigazgatás anyagi kérdései megrontják a hitéletet, vagy egyes illetéktelen agitációk a szenvedélyeket a nyelvi kérdés megbolygatásával élesztik. Papjainkat, taní­tóinkat kis kivétellel a megélhetés gondjai lan- kasztják. Az egyházkormányzat a kényszeritett viszo­nyok lehetetlensége ellen kénytelen minden erejét összeszedni. Le kell vonnia a brennusi békének a consequentiáit; a jobb vagy baloldalról jövő Jieveskedések ellen állását megtartania nehéz, bel- missziói munkásságát pedig a pénztelenség gátolja. Nehéz esztendőnek megyünk elébe, az ártók ártani fognak, de igaz marad aki igaz és a szent megszenteltetik. Sokat szenvedett ez a mi egy­házunk és szenvedni fog most is tovább meg­győződéséért és nemzetéért. De ha kicsiny is a sereg, van hite, él a Krisztus és szól ma is az uj év hajnalán a reménység angyala: „Igaz vagy Uram, Ki vagy, Ki valál és Szent. Jól vagyon Uram, mindenható isten, tökéletesek és igazak a Te ítéleteid.“ Szerkesztőség t Budapest. Vili. kér., Ollől-út 24. szám, hovA a kéziratok ; Kiadóhivatal: Vili., Szentklrályl-n SÍ. az., hovA az előfizetési dijak küldendők. Lapreklamiciók IfJ- Kallnar Ernő könyv­nyomdájába Budapest, V., Csáky-utea 10 kBMsndők. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő: Kirchner Rezső püspöki titkár Társszerkesztő és felelős kiadd: Dr. Scholtz Oszkár az O. E. Sz. igazgatója. Előfizetési ér évi 160 korona. Egyes szám ára 5 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. Alapította Or. Raffffay Sándor. Vili. évfolyam. Budapest, 1922 januái\ I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom