Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-05-29 / 22. szám

4 evangóuikusok IiäPJA 1921 hatást keltett beszédben intette híveit arra, hogy az evangéliumot s a nemzeti eszmét soha többé meg ne tagadják. A sírokat körülálló szerencsétlen szülők és rokonok zokogása s a Himnusz felcsen- dtílése tanúságot tettek arról, hogy Kiskőrös népe püspökét megértette. Az első estét azután Blázy Lajos lelkész vendégszerető házánál töltötték el a vendégek. Szombaton reggel 8 órától kis megszakítás­sal — mely alatt Sárkány Kálmánná az evang. nőegylet buzgó elnöke vendégelte meg a társasá­got — egész a késő délutáni órákig az evangélikus népiskolákat vizsgálta meg a püspök. A gyermekek általában véve kielégítő feleletekét adtak s a taní­tás körül csupán néhány kisebb jelentőségű észre­vétel merült fel. A gyereksereg szintén meg volt elégedve a püspök bácsival, ki a kisleányokat az udvaron rendezett körjátékaikban, a fiukat pedig a nagy lelkesedéssel lefolytatott versenyfutásban is megvizsgáztatta. Délben a püspök még az állami polgári iskolát is meglátogatta. Este az evang. nőegylet adott vacsorát, melyet a tagok kedves magyarruhás leányai szolgáltak fel. Vasárnap folyt le az egyházlátogatás előirt alakiságai szerint megtartott közgyűlés, melyet ünnepi istentisztelet előzött meg. Közének és a Koren lelkész által tartott beszéd után a püspök lépett az oltár elé s hatalmas, igazi evangelizáló szónoklatában az újjászületés szükségét s a minden egyes keresztényre reáháruló szent szolgálatok tel­jesítésének kötelességét, a világi javak értékének leszállítását s az Isten előtti beszámolás perceinek bármikor előálló bekövetkeztét hirdette híveinek. Az imával bevezetett közgyűlésen, mely a templomot zsúfolásig megtöltött hívek élénk érdek­lődése" mellett folyt le, a püspök elsősorban a gyülekezet történetét olvastatta fel. Majd sorra fel­tette az előirt kánoni kérdéseket, melyekre Koren Márton igazgató-lelkész, Tepliczky Aladár egyház- községi ügyész, Melczer Gyula felügyelő, Revalo Pál és Solti igazgató-tanitó [adták meg a felvilá­gosító feleleteket. A püspök minden egyes kérdés­ben kinyilatkoztatta főpásztori óhaját és rendelke­zéseit, melyeket a hivek helyeslőieg s megnyug­vással vettek tudomásul. Csupán a magyar nyelvű hétköznapi istentiszteleteknek szaporítása kérdésé­ben támadt élénkebb vita, mely azonban a püspök meggyőző érvelésének s megnyerő, kérő szavainak hatása alatt lassanként alább hagyott s a köz­gyűlés végre is egyhangúlag úgy határozott, hogy a hétköznapi istentiszteletek is felerészben magyar, felerészben tót nyelven tartassanak, aminthogy vasárnap és ünnepnapokon is a teljes paritás elve már régebb idő óta érvényesül. A délutáni istentiszteletet az ifjúság zászló- avató-ünnepélye követte, melynek befejeztével a közönség ismét a templomban gyűlt össze a kis­kőrösi ev. nőegylet ünnepélyére. Bakay Péter apostagi lelkész buzgó imája után szavalatok, énekszámok következtek. Sárkány Kálmánná, a nőegylet elnöke, mély hithüségről tanúskodó fel­olvasást tartott. Az Orsz. Evang. Szövetség célját és feladatait Dr. Raffay Sándor püspök és Dr. Scholtz Oszkár szövetségi igazgató ismertették. Az ünnepély után, mely Galle István hartai lelkész záróimájával ért véget, a püspök még a presbi­terekkel, majd a tantestülettel folytatott bizalmas megbeszéléseket. A társaságot délben Revalo Pál vendégelte meg, mig este a Kaszinóban volt díszvacsora. A püspök által tartott első felköszöntő után viha­rosan éltették Horthy Miklós kormányzó urat; majd egymást érték a köszöntők s a nagy szám­ban képviselt gazdák sorából Lucza Pál, az egy­háznak buzgó másodfelügyelője adott kifejezést annak az általános örömérzetnek, mely a kis­kőrösieket lelkesen ünnepelt főpásztoruk látogatá­sából kifolyólag eitöltötte. Hétfőn a kaskantyui és páhii leányegyháza­kat látogatta meg a püspök; a keddi napot pedig egy tanyai iskola felkeresése s az egyházlátogatás befejező ténykedései vették igénybe. — Szerdán reggel hazautazott a főpásztor; de az, amit vissza­hagyott Kiskörösön, az evangélium vizében meg­tisztult lelkek testvériesülése bizonyára hamarosan megtermi a püspöklátogatás gyümölcseit. ............................. A z eisenachi Lother-ünnep. Lapunk f. é. 20. számában megemlékeztünk az eisenachi Luther-ünnepről, amelyen egyházunk képviseletében Dr. Raffay Sándor püspök és báró Kaas Albert vettek részt. Annak dokumentálására, hogy mily tisztelettel és őszinte rokonérzéssel fogadták a németek egyházunk képviselőit, közöl­jük Dr. jur. Freiherr von der Heyden-Rynsch tit­kos tanácsos, volt udvari főmarsall, eisenachi városi tanácsosnak Dr. Raffay Sándorhoz intézett levelét: Főtisztelendő Uram! Szükségét érzem annak, hogy Önnek legőszintébb köszöne- temet fejezzem ki azért, hogy vissza nem ret­tenve a hosszú utazás fáradalmaitól, a magyar- országi ev. egyház képviseletében résztvett ünnepünkön. Városunkra nézve nagy meg­tiszteltetés volt, hogy itt üdvözölhettük. Azok a kapcsok, amelyek a német protestánsokat magyar hitsorsosaikkal összekötik, ezáltal szorosabbakká váltak. Különös hálával és köszönettel tartozunk Főtisztelendőségednek azokért a meleg szavakért, amelyekkel az ünnepélyen e két protestáns egyház egytivé- tartozásáról megemlékezett. Abban a remény­ben, hogy Főtisztelendőséged városunkból kellemes benyomásokkal távozott szép hazá­jába, vagyok kiváló tiszteletemnek kifejezésé­vel Főtisztelendőségednek alázatos szolgája Dr. jur. F. v. d. Heyden-Rynsch. Ezzel kapcsolatban megemlítettük még azt is, hogy a résztvevők tapasztalata szerint a kül­föld még mindig rosszul ismeri Magyarország jelenlegi helyzetét. A világ minden részéből meg­

Next

/
Oldalképek
Tartalom