Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-10-16 / 42. szám

1921 HVAplOBliIKUSOK ÜAPJA 7 A Luther-Társaság tavaszról elhalasztott közgyűlését lapunk megjelenése napján, okt. 16-án, Szombathelyen tartja meg. A közgyűlés lefolyásáról a lap legközelebbi számában referálunk. Drummond lelkész a szabadság és Igazság misszióutján. A Nemzetközi Jóbarátság egyházi világ- szövetségének magyar osztálya szept. 30-án este 6 órakor üdvözölte Drummond W. H. londoni unitárius lelkészt, aki az erdélyi magyar egyházak sérelmeit és igazát elő­ször hangoztatta eredménnyel a külföld előtt. Egyházi ének után Dr. Ra/fay Sándor imádsággal vezette be az ünnepet, azután ismertette a magyar protes­tantizmus külügyi tevékenységét. Amikor Magyarország a háborút elvesztve, elveszitette erejét és önbizalmát, meg­alakult a külfölddel összeköttetést kereső protestáns bizott­ság. Dr. Kovács Istvánt illeti a kezdeményezés érdeme. A három protestáns egyház kiküldöttei megszervezték a huszonkét emberből álló vándorcsapatot. Egy részük Hol­landiába, a másik Svájcba ment s onnan keresték az össze­köttetést. De csak ezerkilencszáztizenkilenc decemberében tudott egy református és egy evangélikus kiküldött Angliába menni: Boér Elek és Petényi János. Ezek nagy és sikeres munkát végeztek ott. A következő év januárjában Petényi engedélyt kapott arra, hogy Amerikába utazhassék. Ez nagy eredményeket hozott. A protestantizmusé az érdem, hogy először nyitotta meg a magy arság előtt az ellenséges álla­mok bezárt kapuit. 1919 márciusában Dr. Raffay Dr Pröhle Vilmos egyetemi tanárral Dániába és bvédországba utazott Ostenfeld dán és Sóderbiom upsalai svéd érsekek a leg­melegebb rokonszenwel fogadták őket. Ezeknek segítségé­vel sikerült 1919 őszén Wassenaarban a világkonferencián a magyarság sérelmeinek előadása. A panaszok ott meg­hallgatásra találtak. A magyarok mellett Krammer hágai és Pont amsterdami lelkész melegen szólaltak föl. Ezen köz­ben Viktor János hónapokat töltött Dániában növelte bará­taink számát. A megszállt területeket először Drummond londoni lelkész járta be. Olyan jelentést irt erdélyi útjáról, hogy magyar szívvel sem lehetett volna mást írni. Ez indí­totta meg irántunk világszerte az érdeklődést. Utána jöttek többen, akik fölvették a magyar protestantizmus ügyét. Hogy igazunk még nem győzött, az nem rajtunk muiott. Köszönti Drummond-t, akinél jobb, igazabb barátunk kevés van. Drummond elmondta, hogy az ó erdélyi útja látha­tólag Isten kezének vezetéséből történt. Októberben lesz esztendeje, hogy Londonban egy levél fölött tárgyaltak, amely Erdélyből érkezett hozzájuk. Keserves panasszal volt tele a levél és borzasztó állapotokat mondott el. A segély­kiáltás mindnyájukat meghatotta és maga Drummond indít­ványozta, hogy valakinek el kell oda mennie, hogy lássa, mi történik ott. Társai azt mondták, hogy menjen el ö, aki indítványozta. Drummond azzal felelt, hogy megkérdezi a feleségét, hisz az egész háború alatt távol volt otthonától, Franciaországban volt a fiatalkorúak szövetségénél. Fele­sége azt mondta neki: Ez neked kötelességed, eredjI Tiz nap múlva már Kolozsvárott prédikált. Azzal a gondolattal ment el hazulról, hogy Erdélyben meglátogatja az unitá­rius egyházakat, fölkeresi volt iskolatársait. Tehát csak barátságos látogatásra készült. De azonnal észrevette, hogy a szabadságnak és igazságnak misszióutjdra indult, ezen az utón pedig nem ismer felekezeti különbségeket. Megirta jelentését. És mikor arra gondol, hogy mennyi minden történt e jelentésének hatása alatt két esztendő alatt, még jobban meggyőződik arról, hogy őt az Isten vezette Erdélybe. Angliában régtől fogva csodálkozással és szim­pátiával tekintettek a magyarra. Tudják, hogy Magyar- ország mennyire hozzájárult a világ civilizációjához művé­szeivel, íróival, politikusaival és reformátoraival. Legnagyobb érdemének tudják be azt a hűséget, mellyel a reformáció­hoz ragaszkodott. Ezért érzik ma is a szenvedést, mert ha egy protestáns egyház szenved, az egész világ protestáns egyházai megérzik. A nagy országok protestánsait nem érhetné nagyobb szégyen, mintha megfeledkeznének szen­vedő magyar testvéreikről. Az ünnepre összegyűlt díszes közönség lelkesen ünnepelte a nemeslelkü angol lelkészt. Az erdélyiek összejövetele Dr. Drummond tiszte­letére. A Népies Irodalmi Társaság Dr. Drummond tisztele­tére vacsorát adott, ahol Dr. Sebess Dénes üdvözölte elsőnek a magyarság igaz barátját. Az erdélyi római katholikus egyház nevében Dr. Biró Balázs, az unitárius egyház nevé­ben Csiky Gábor, az erdélyi református egyház nevében Egerházy Lajos és az erdélyi szász evangélikus egyház nevé­ben Dr. Jekel Péter köszöntötte föl. Dr. Drummond szép beszédben válaszolt és kijelentette, hogy akkor is el fog jönni hozzánk, amikor fölvirrad a magyarság napja és együtt fog örvendezni az örvendökkel. Dr. Jancsó Benedek és Mr. Selberment fölszólalása fejezte be az ünnepséget. Az Erdélyi Otthon dalárdája szép éneket adott elő. Meghívó az Ev. Tanárok és Tanítók Orsz. Egyesülete vallastanitásí szakosztályának ülésére. Tisztelettel ez utón hozom az érdekeltek tudomására, hogy az Ev. Tanárok és Tanítók Orsz. Egyesületének f. évi Ülése alkalmával nevezett egyesület vallastHnttási szak­osztálya ülését Budapesten, a deáktéri evang. polgári iskolának e célra rendelkezésre bocsátandó termében f. évi november hó 9-lkén délután 4 órakor tartja, mely alkalomra a vallástanitással bármely fokon foglalkozó és egyházunk e fontos ügye iránt érdeklődő tagtársakat és mindazokat az evang vailástanárokat és vallástanitással foglalkozó lelkészeket, tanítókat, segédlelkészeket, kik ugyan még egyesületünknek nem tagjai de, különösen a vallásoktatás ügyének elóbbrevitcle érdekében tagokul jelentkezni szán­dékoznak, szeretettel meghívom. A vallástanitási szakosztály ülésének tárgysora a következő: 1. Imádság és az ülés megnyitása. 2. Szak­osztályi elnökválasztás. 3. A középiskolai vallástanitás reformja kérdésének megvitatása. Előadó: Algöver Andor vallástanár. 4. A vallástanitás egyetemes rendezésének, a gyülekezeti vallástanári állások egyöntetű szervezésének kérdése. Előadó: Farkas Győző vallástanár. 5. A leg­közelebbi tárgyalásra kitűzendő kérdések megállapítása. 6. Esetleges indítványok. 7. Imádság. Ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy azokat a kartársakat, vallástanárokat, vallástanitással foglalkozó lelkészeket, segédlelkészeket és tanítókat, akik még az Evang. Tanárok és Tanítók Orsz. Egyesületének nem tagjai, az egyesületbe való belépésre szeretettel felhívjam. Sopron, 1921. okt. 8-án. Testvéries üdvözlettel: Hetvényi Lajos mint az Rv. Tanárok é* Tanítók Orsz. Egyesülete vallástanitási szakosztályának ideiglenes elnöke Hivatalos közlemények. A budai ev. egyházközség kelenföldi lelkészi köre vallástanár-segédlelkészt keres. Kötelezettsé­gek és javadalom felöl az érdeklődőknek szóbeli­leg vagy levélben részletes felvilágosítást ad a kelenföldi lelkészi hivatal (I., Villányi-ut 1.) Hirdetés. Az ózdi (Borsod vm.) evang. missziói egy­házban az állampénztárból leendő javadalmazás mellett egy hitoktatói állás szervezése van kilá­tásba. Pályázni óhajtók okmányaik bemutatása mellett, kérvényeiket az illetékes lelkészi hivatal­hoz október végéig küldjék be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom