Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-09-25 / 39. szám
6 EVA^GÉliI^USOK ÜÄPJÄ 1921 azt megfelelő alakban megismertetni velem, hogy annak megvitatására sort keríthessek. Az ezidei lelkészegyesületi közgyűlésünkre a komoly s tanulságos eszmecserén kívül az a feladat is hárul, hogy tisztviselői karát megújítsa. Nekünk mindnyájunknak lejár a mandátumunk. Választmányi tagjaink nagy része nem dolgozhatik velünk a megszállás miatt. Újra kell szervezkednürjk. Méltóztassanak azért szétnézni. Nagyon kérném a fiatalabb lelkésztestvéreket, hogy amennyiben még nem iratkoztak volna be egyesületünkbe, szíveskedjenek azt mielőbb megtenni. Kevesen vagyunk, legyünk együtt mindnyájan! A titkári teendőket Noszkó István rákoskeresztúri, a pénztári teendőket Blatniczky Pál cinkotai lelkésztestvérünk látja el a választásig. A lelkészegyesület elnökét illetően azt tartanám kívánatosnak s az ügyre nézve előnyösnek, ha arra a tisztre olyan egyént választana meg egyesületünk, ki a fővárosban vagy a fővároshoz közel lakik s igy a vezetőkörökkel könnyen érint- kezhetik, amely előnyös helyzetet én sajnosán nélkülöztem, annál is inkább, mivel az orsz. Lelkészegyesület elnöke részére annak idején kilátásba helyezett utazási szabadjegyet idáig nem sikerült megkapnom. Méltóztassanak azért a dolognak ezt az oldalát is fontolóra venni s úgy választani majd, hogy ügyünk nyerjen vele. Értekezletünk tárgysorozatát a beérkezett jelentkezések szerint később fogom majd közzétenni. Nyíregyháza, 1921 szept. 10. Kartársi szeretettel Paulik János ev. lelkész, mint a MELE elnöke. Államosítják a« erdélyi magyar felekezeti iskolákat. Az oláh kultuszkormány bizalmas értesitést küldött a kolozsvári oláh kultuszállamtitkárságnak, valamint az összes erdélyi oláh tanfeiügyelőségeknek, mely szerint még szeptember folyamán, a most kezdődő tanévben, az összes felekezeti iskolákat államosítani szándékozik. Ez a kiszivárgott hir az erdélyi magyarság és székeiység körében általános megdöbbenést idézett elő, mert tudvalevő, hogy a felekezetek autonómiájának egyik sarkalatos és el nem kobozható vagy csorbítható joga, saját iskolák felállítása és fenntartása. A hir hivatalos forrásból ered. — Különös, hogy időközönként az illetékes körök állandóan telekürtölik vele az oláh sajtót. Ennek célja nem más, mint az erdélyi magyar felekezetek megfélemlítése, illetve a hasonló híresztelések hatásáról való meggyőződés. A felekezeti iskolák államosítása a legnagyobb sérelem, amire nézve a felekezetek autonómiájában lefektetett és eddig még mindig féltékenyen megőrizett jogain kívül, az Oláhországgal éppen most életbelépett trianoni békeszerződés idevágó rendelkezései képezik a legdöntőbb bizonyítékot. Az erdélyi református egyház közgyűlésén már ki is mondotta, hogy minden egyházközségnek saját felekezeti iskolát kell fenntartania. Az erdélyi magyar refor- mátusság nemzeti és vallási megmaradásának egyetlen útja: a felekezeti iskola. Ezeknek az iskoláknak fenntartása érdekében minden kitelhető áldozatra szükség van és ezt az áldozatot az erdélyi felekezetek egyházközségei lelkesedéssel vállalták. Joga van ezekre az iskolákra nemcsak az egyházaknak elidegenithetlen autonómiájuk alapján, hanem a béke- szerződés főbb rendelkezései szerint is. A békeszerződés kimondja, hogy joga van az erdélyi magyar felekezeteknek saját költségükön iskolákat vagy más nevelő-intézeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni (9. cikk). És jogosult ezen iskola megfelelő államsegélyezésre is, mert a 10. cikk azt rendeli, hogy az erdélyi magyarságnak méltányos rész fog biztosíttatni amaz összegek szétosztásánál, amelyek nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra közpénzekből állami, községi vagy más költségvetésekben szerepelnek. A székely községeknek pedig kiváltképen különös joguk van vallási és iskolai ügyekben helyi önkormányzatra (X: 11. cikk), amelyet legtermészetesebben önkormányzatuk alapján gyakoroltatnak, de amelyet elvesztenek, ha önként lemondva róla, iskolai ügyeik másféle rendezésébe belenyugszanak. Maguk a szászok érvényesítették a legjobban a békeszerződés ezen pontját, mert saját iskoláikat nem nemzeti, hanem egyházi autonómiája alapján tartják fenn. Az érv, melyet az oláh kormány felhoz, hogy azért nem engedheti meg a magyar felekezeti iskolák fennállását, mert azok drágák s az állampolgárok megkárosítását célozzák, amennyire naiv, épp oly valótlan, mert a felekezeti iskolák nem drágábbak, mint az oláh községi és állami iskolák. EGYHÁZI ÉLET. Harangok rendelése. Lapunk 29-ik számá- ben közöltünk már egyetmást a harangőntésröl. Most felhivjuk egyházközségeinek figyelmét az „Ecclesia“ egyházművészeti és áruforgalmi r.-t.-ra, mely az összes keresztyén egyházak bizalmából vállalta a magyarországi harangügy lebonyolitását. Célja az, hogy a templomoknak úgy a fémösszetételt, mint a zenei milyenséget illetőleg kiváló harangokat juttasson a lehető legelőnyösebb áron. A r.-t. gondoskodott oly harangszakértői bizottságról, amely legteljesebb készséggel áll a megrendelő egyházközségek segítségére és nemcsak útmutatást ad, hanem a harangok megöntését is ellenőrzi és átadás előtt szakszerű megvizsgálás tárgyává tesz minden harangot. A r.-t. a nála bejelentett megrendeléseket csak a legkiválóbb harang- öntödéknek adja oda, amelyek, amellett hogy a harang anyagára és zenei tökéletességre vonatkozó szigorú feltételeket elfogadják, a fémek világpiaci helyzete szerint beleszólást engednek a harang árának megállapításába is. A r.-t. tehát mindenképen megóvja azon egyházak érdekeit, amelyek harangjaik rendelésével a társaságot közvetlenül megbízzák. Hogy a r.-t. a gazdálkodó hívek részére a harangok megrendelését megkönnyítse, a harang árának fizetését terményekben is hajlandó elfogadni. Ugyanezen célt szolgálja az is, hogy a r.-t. esetenként a megrendeléshez hiányzó pénzösszegre a hitel megszerzésének munkáját is magára vállalja. A r.-t. kívánatra készséggel megküldi adatbejelentő nyomtatványát, melynek pontos kitöltése után részletes költségvetéssel szolgál és ezzel egyidejűleg megküldi a harangöntésre vonatkozó feltételeket