Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-09-18 / 38. szám

6

Bl/RflGélklJ^USOl^ liftPJÄ

1921

A kereszt és Csite K.: Ágotha megbocsájtott, igazán jeles és tartalmas pályamunkája; Szelényi Ö. tanulmánya Thesse- dikről és nekrológja Králik Lajosnéról; Stráner V. tanulmánya és időszerű költeménye Dante és Divina Commediá- járól stb. Alkalmi vallásos vagy hazafias tárgyú és irányú költeményeket irt Károlyi K. „Megtérés“, Kutas K. „Fohász“, Sántha K. „Békesség nektek“, „Mesterem“, Lampérth L. „De profundis*, Hamvas J. „Egyedül sírnak“, Lendvai 1. „Könyörgés Betlehembe“, Győry L. „Sántha Károlyhoz“, Horváth J. „Nemzeti ünnepen“, Horeczky B. „Soproni ének“ és ifj. Hetvényi L. „Menekült barátomhoz“ címmel. Az „Eklézsia humora“ is jóízű. Az „Evang. egyházunk a nagy összeomlás idején“ c. rovatban Szlávik M. személyes tapasztalataiból írja le Eperjes és nagyhírű főiskolájának szomorú sorsát és elvesztését a cseh megszállás alatt. Most, hogy Sopron is elveszett, tárják föl egyházi hatóságaink hangos szóval legalább is a semleges prot. külföld előtt a,, nagy- és kisántánt trianoni béketákolmányának kulturális remekművét a hazai három evang. főiskola elvesztésében és megsemmisülésében! Ez talán a világtörténelem legnagyobb szégyenlapja 1! Naptárunk lángbuzgalmu szerkesztője a jövőre is kis regényre és elbeszélésre 1500 és 1000 K pályadijat tűzött ki. Melegen ajánljuk a Luthernaptárt, mint legjobb belmissziói munkásunkat lelkészeink és tanítóink utján evang. híveink szives jóindulatú támogatásába. Erre biztos kalauzunk Nietzsche-vel szóllva túl az erkölcsök határán lévő mai világunkban. (Sz. M.)

nmnininnmmuimnnnminnmminmmmimiinnmimnmmnninuuininnnw

EGYHÁZI ÉLET.

„Csonka-Magyarország — nem ország,

Egész Magyarország — mennyország!“

A somogyi ev. egyházmegye julius 13 án Nagykanizsán tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen Németh Pál esperes és Győrffy János ügyvéd, ez utóbbi, mint korelnök, elnököltek. A közgyűlést gyámintézeti istentisztelet előzte meg, amelyen Horváth Lajos gyékényesi lelkész prédikált hatásosan. Németh Pál esperes kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egyházmegye halottairól: egy- házasberényi Berzsenyi Sándor egyházmegyei világi jegyzőről, Horváth Mihály orosz hadifogságban elhalt gyékényesi tanítóról. A közgyűlés mély gyászának kifejezése mellett érdemeiket jegyzőkönyvében örökítette meg. Egyházmegyei világi jegyzőnek közfelkiáltással Petrik Dezső nagykanizsai felügyelő választatott meg, törvényszéki bírónak pedig Kring Jenő kaposvári kir. ügyész. Az egyház- megyei felügyelői tisztség betöltésére, valamint — miután Németh Pál esperes bejelentette mandátuma lejárását — az esperesi állás betöltésére a szavazás nov. 1-ig terjedő határidővel elrendeltetett. A számvevőszék és népiskolai bizottság jelentésének letárgyalása után a közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy Antalszállás és Margitpuszta Kaposvár fiókegyházai egyesülve, leányegyházzá akarnak alakulni és már szeptember 1-én iskolájukban a tanitást megkezdetik. Több napirenden levő ügy letárgyalása után a közgyűlés megválasztotta a kerületi gyűlésre kiküldendő 'képviselőit és pedig megbízó-levéllel: Dr Ittzés Zsigmond, Binczi Dániel, Káldy József személyében, jegyzőkönyvi kivonattal pedig: Takács Béla, Seregély István, Horváth Lajos, Madár Rezső, Mesterházy Sándor, Horváth Olivér, Dénes Jenő, Petrik Dezső, Csatáry Kálmán, Teke Lajos, Balikó József és Dr. Kring Jenő személyében. A jövő gyűlés helyének megállapítása az elnökségre bízatott és a gyűlés Németh Pál esperes buzgó imájával bezáratott.

Templomünnep. A szombathelyi evangélikusok és reformátusok aug. 21-én ünnepelték a templom fennállásának 25 éves évfordulóját. Kapi Béla püspök megható szavakban emlékezett meg ez alkalommal a templomot építő, már sírjaikban porladozó s a még élő áldozatkész hívekről. Különösen hálatelt szívvel áldozott Kiss János, volt szombathelyi lelkész emlékének.

Tömörülnek az erdélyi magyar lutheránusok.

A magyar, tót és sváb ág. evang. hitvallású egyházközségek képviselői gyűlésre jöttek össze Kolozsvárra, hogy megtárgyalják a trianoni béke által szankcionált uj helyzetet. A közgyűlés elnökei báró Fellitzsch Artur és Frint Alajos lettek. Kirchknopf Gusztáv kolozsvári lelkész imát mondott és azután a közgyűlés elfogadta a határozati javaslatot, mely szerint a lecsatolt részek sváb, tót és magyar egyházközségei kimondják a külön szervezkedést és Kolozsvár székhellyel uj egyházkerületet alakítanak. Az erdélyi szászok ágostai hitvallású egyházi főhatóságával békében kívánnak élni és ennek a kérdésnek a szabályozására bizottságot küldenek ki. Egyebekben a közgyűlés határozata szerint a magyar kisebbséggel kívánnak egy utón haladni és a lelkész- meg tanárképzés tekintetében a református egyházkerülettel keresnek összeköttetést.

Új gyámintézeíi elnök. A budapesti egyház- megyei gyámintézet világi elnökévé báró Kaas Albertet választotta meg. Kaas báró — ki egyébként felügyelője a rákoskeresztúri egyházközségnek — évek óta figyelemreméltó tevékenységet fejt ki egyházunk ügyeiben is s mint jelestollu publicista és előadó, kivált az 1848. évi XX t.-cikk végrehajtásával kapcsolatos közjogi és egyházpolitikai kérdések alapos megvilágításával szerzett maradandó érdemeket. Uj tisztségében szívből üdvözöljük s gyámintézeti munkásságára is Isten áldását kérjük.

Esperességi közgyűlés. A budapesti evangélikus esperesség augusztus hó 25-én tartotta meg közgyűlését. Kaczián János főésperes imádsága után báró Radvánszky Albert esperességi felügyelő mondotta el megnyitó beszédét. Majd Mohr Henrik, óbudai lelkész adott kifejezést az Egyházmegye fájdalmának, hogy magyar hazánk evangélikus lakóinak a kétharmad részét tőlünk elszakitották. A mindenre kiterjeszkedő főesperesi jelentés felolvasása után Majba Vilmos egyházmegyei dékán a tanügy terén tapasztaltakat ismertette. Tőfe tudtuk meg, hogy Budapesten az iparos-tanonc iskolákban a vallástan is be van állítva, mely újabb munkakört ad a különben is nagy munkát végző vallástanároknak. Javaslatot terjeszt elő az „Erős várunk...“ egyöntetű éneklése érdekében: az Egyetemes egyház hasson oda, hogy ez a hatalmas lutheri énekünk mindenütt egy szöveggel és egy dallammal énekeltessék. Több adminisztratív ügynek a letárgyalása után a gyűlés véget ért.

Bethánia-i konferencia tartatott Nyíregyházán augusztus hó 19-22 napjain. Hatalmas tábora jött össze az Evangélium után vágyakozóknak. A tartalmas előadásokat reggeli áhitat előzte meg, este pedig vallásos estélyeket tartottak. A hallgatóságot különösen megragadta Búzás Juliska és Huszár Margit énekművészete. Előadók a vezetőség tagjaiból kerültek ki: Vargha Gyuláné iró, Dr. Molnár Gyula törvényszéki biró, Dr. Ferenczi Gyula debreceni egyetemi tanár, Turóczy Zoltán arnóti evangélikus lelkész, ifj. Viktor János keresztyén világ diákszövetségi főtitkár, báró Podmaniczky Pál volt eperjesi evangélikus teol. akadémia tanár, Nagy István debreceni református vallástanár-lelkész, Vargha Tamás kunszentmiklósi református lelkész, Dr Csia Sándor »budapesti orvos és mások, akik mind komoly szükségességét látják az Evangéliumhoz való hűséges ragaszkodásnak... Témáik a bel- misszió és külmisszió tágas mezőin mozgottak. Különösen Turóczy Zoltánnak az evangélikus templomban tartott beszédei lesznek sokáig emlékezetesek a hallgatóság lelkében!

Igric-estély. Az Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége a már megkezdett hazafias ünnepélyeket tovább folytatja, hogy a csüggedőket vigasztalja, enyhítse a fájdalmakat! Augusztus hó 28-án Fóthon jelentek meg, ahol újból tanúbizonyságát adta evangélikus egyetemi ifjúságunk, hogy méltó a mindennemű támogatásra s azon reménységünket, hogy a reá várakozó munkát be fogja tölteni — csak megerősítette. Adja Isten, hogy a mi ifjúságunkban meg ne csalatkozzunk!

„Csendes Percek“ címen néhány évvel ezelőtt több evangéliumi lap melléklete gyanánt bibliaolvasók számára