Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-06-05 / 23. szám
2 EVRflGÉlüKÜSOl^ liÄPJR 1921 erkölcsi sebeket, legyen rend az országban, szűnjék meg az osztályharc, jöjjön a társadalmi és felekezeti békesség. De tanítsuk meg gyermekeinket az iskolában az irredentizmusra! Tanítsuk meg őket arra, hogy Nagy-Magyarországnak fel kell támadnia. Egy pillanatig se veszítsük el a jövőnkbe vetett törhetetlen hitünket, rendíthetetlen bizalmunkat. És ha majd idegen nemzetek jönnek hozzánk és keresni fogják a konszolidált kis Magyar- ország barátságát s ha majd a legelső európai bonyodalom elkövetkezik, ha majd a Kárpátok megmozdulnak, a hármas halom újból kizöldül, a négy folyó völgye a magyar csatariadótól fog visszhangzani, ha majd a' galíciai és lengyel síkságon, az Isonzó völgyében, az Asalone bércein, a román szorosokban hősi halált halt katonáink a magyar lelkekben újból feltámadnak: akkor rázzuk le bilincseinket, űzzük ki az Ígéret földjéről a bitorló gaz martalócokat, akkor végre keblünkre ölelhetjük tőlünk elszakított, sokat szenvedett, rabságban sínylődő fiainkat. .......................................................................................... A kiskőrösi egyháslátogatás titán. % Még nem hervadt el egészen a virág, mely- lyel Főpásztorunkat fogadtuk, még ott rezeg az ő hangja füleinkben, szivünk még az átélt örömünneptől gyorsabb ritmusban dobog és lelkünk azoknak a feledhetetlen szép napoknak a legtisztább, legnemesebb emlékeit őrzi. Szeretném valahogy ezt a mi nagy örömünket hangos kürtszóval hírül adni evang. asszonytestvéreimnek, hogy felneszeljenek reá és ha majd őreájuk is felderül az a nagy nap, ha az ő egyházukba is ellátogat méltóságos Püspök urunk: nyitott fülekre, nyitott szivekre találjon. Felejthetetlen emlékű az az öt nap, mit szeretett Főpásztorunk körünkben töltött! Kiszámíthatatlan annak hatása egyházunkra és annak minden egyes tagjára. Ha Magyarországon Majláth püspök nevéhez fűződik a mai római katholicizmus megerősödése, belső meggazdagodása, bizonnyal Dr. Raffay Sándor püspök űré lesz az érdem a Duna—Tisza közén lakó evangélikusoknak hitben való megerősödése. Hiszen ő is „Zászlóival, az ö igazi apostoli leikével, fáradhatatlan, áldozatkész, lelkes munkásságával, Istenadta drága talentumaival épít s felépít, megteremt egy öntudatos, lelkes, hatalmas evangélikus tábort. Mennyi gyümölcsöt termett máris rövid főpásztori működése. Milyen gazdag ajándékot visz magával minden gyülekezetbe, hová egyházlátogatásra megy. És már megindult. Várjátok őt evang. asszonytestvéreim örömmel, lelkesedéssel. Gyüjtsetek magatok köré minden hozzátoktartozó- kat, úgy menjetek elébe meghallgatni és — befogadni szivetekbe azokat az Istentől sugalt, apostoli erővel bíró beszédeket, melyeknek minden szava gyógyít, gyújt, felemel, nemesit és segítségünkre van egész érzésvilágunk átalakításában. * * * A bibliabeli asszonyok voltak az utolsók, kik Üdvözitőnk mellett maradtak a kereszt tövében. Ők keresték az Urat Iegelsőbben a feltámadás hajnalán; viszont ők hirdették legelőbb: az Ur feltámadott! Ha ilyen erős hittel keresi a mai kor asszonya is az Urat, ha ilyen erős kézzel fogódzik Krisztus keresztjébe, bizonnyal megtelik Szent- lélekkel, melynek világossága mellett s annak erejével győzelemre fogja segíteni a Vallás szent ügyét. S. K.-né. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiinimiiiiiimiiiinimmmniiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiniii Vallásos világnézet és nemzeti nevelés/ Irta: Dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár. Általános tapasztalat, hogy nagy politikai átalakulások küszöbén, az újnak vajúdása közben — vagy végzetes nemzeti katasztrófák után — a gyász és siralom napjai alatt, se szeri se száma a nevelési reformterveknek. Á nemzet hivatott és hívatlan vezérei olyankor a felcseperedő nemzedék lelkének gyökeres átalakitásával akarják céljukat elérni, illetőleg a letiport nemzetet újra talpraállítani. így volt hazánkban a világháborút megelőző utolsó évtizedben, mikor is a pedagógia mezejét a legkülönbözőbb elvek, jelszavak és követelések harca élénkítette és oly mereven helyezkedtek szembe az eltérő álláspontok, hogy megegyezésről szó sem lehetett, annál kevésbbé, mert az ellentétes nézetek pártpolitikai jelleget kezdtek ölteni. A világháború csak növelte a pedagógiai jelszavak számát és csak a proletárdiktatúra bukása után kezdett tisztulni a helyzet, úgy, hogy most már némileg szemlét lehet tartani a felmerült tervek fölött. Akkor pedig azt fogjuk tapasztalni, hogy a sok közül leginkább három irányeszme kezd kikristályosodni, ezek pedig: a világnézet tanítása, a keresztyén irányú és végre a nemzeti nevelés. Az utóbbi ma különösen időszerűnek tetszik, bár belső kapcsolatukat alig vizsgálta meg valaki; ha pedig az első helyen említett, kétségen kívül szintén jogos törekvéssel kombináljuk, nem úgy járunk-e esetleg, mint Eötvös József báró, aki vizsgálódván a XIX. szd. három uralkodó eszméje: a szabadság, egyenlőség, nemzetiség közül kimutatta, hogy ezek az eszmék azon formában és módon, melyben hirdetik és megvalósítani igyekeznek, ellentétben állnak egymással? Vizsgáljuk meg tehát e három pedagógiai jelszó mibenlétét és összeegyeztetésüknek a lehetőségét. * Az ev. tanárok és tanítók országos egyesületének 1920 dec. hóban tartott közgyűléséről lemaradt előadás vázlata.
