Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-11-06 / 45. szám
1921 BVAflGáLiIKUSOl^ Li fl PO A 5 Minthogy pedig az áldozatkészség nagyon is változó és különböző, ezért némely lelkész jövedelme nagyon is csekély, ami a fiatalságot távoltartia a papi pályától. Hollandiában, sajnos, egyházi élet vagy éppen egyházias öntudat a nagyobb lutheránus egyházban nincsen. Ezt maga a szinódus elnöke jelentette ki. Örömmel állapította azonban meg, hogy az egyházi öntudat utóbbi időben emelkedőben van. Különösen az ifjúság kezd komolyabb vallásos életet. Jellemzően érdekes, hogy az idei diákgyülésen 86 orvostanhallgató vett részt, mig teológus csak 70. Ezek azonban nyíltan kijelentették, hogy ők az egyházról mitsem akarnak tudni, csak a vallás érdekli őket. Az egyházi élet száraz és elriasztó. Rettentően hosszú és unalmas beszédeket kell a híveknek végighallgatniok és a formátlan istentisztelet igazán az idegekre hat. Magam is mindig azt a benyomást kaptam a templomokban, hogy nagy elszánás kell az istentisztelet végigüléséhez. Igaz, hogy én a nyelvet sem értettem, de kérdés, hogy annak, aki érti, nem kinosabb-e a néha csaknem két órán át tartó előadás? Groote, amsterdami lelkész, mint a szabadabb irányú (amint ő mondta: ethikus) lutheri egyház elnöke egyetlen vigasztaló mozzanatot nem tudott felhozni a hollandus lutheri egyház életéből. A kisebbik egyház egyik vezető lelkésze, Wester- man, már nem volt ilyen lemondó, ó a nyolcak egyházát tartja az igazi lutheránus egyháznak. Hozzátartozik az utrechti egyetem egyik kiváló tanára, Pont is, aki külföldön is nagy tekintélynek örvetid. Ezek öntudatosak, bizakodók és jobban összetartanak. Mindkét irányú egyház lelkészeivel való érintkezésből azt a tanulságot vontam le, hogy az egyházi életben csaknem minden a lelkészképzéscn és ennek kövétkezményekép a lelkészek egyéni hitén, buzgólkodásán és magatartásán fordul meg. Ezért kell nekünk is öntudatos, hivő és munkás lelkészeket nevelnünk és a gyülekezetek élére állítanunk. A másik tanulság pedig az, hogy több fegyelem nagyobb rendet, a nagyobb rend pedig több összetartást és több eredményt biztosit. Az autonómia nálunk is sokszor és sokaknak szolgál a szabadosság köpenyéül, aminek kárát mindig maga az egyház vallja, mert lesiklik az önfegyelmezésnek és az öntudatos egyháziasságnak ösvényéről s lassankint elgyöngül, visszafejlődik és megsemmisül. Szomorú példája és bizonysága ennek a holland lutheránus egyház, mely ma már a teljes megsemmisülés útján tengődik. A holland protestantizmus ágazatokra való szakadása pedig nem csupán csak a nép természetének a gyümölcse, mert ha csak ebből származnék, akkor a katolikus hollandoknál sem volna meg az egység és az összetartás. Inkább élő kritika az a túlságosan kedélytelen, okoskodó, üres és színtelen egyházi élet felett. A szekták keletkezése és szaporodása mindig azt mutatja, hogy a hivatalos egyház nem képes a vallást szomjazó lelkeket kielégíteni és megnyugtatni. Ezért keres azután magának a hivő uj kört, ezért teremt uj formát, ezért tömörül a hivatalos egyház keretein kívül uj közösségekbe. Nem volna helytelen ebből a tényből azt a tanulságot levonni, hogy az evangélium egyházainak különböző alkalmakra, különböző és kedélyre- hatóbb formákat is fel kellene venniök, amelyekkel a mysticizmusra hajlandókat is kielégíthetnék és megtarthatnák. A holland protestantizmust a ridegsége gyöngítette meg és hajtja a szektáskodásba. Dr. Raffay Sándor. ■MNMNMMMMMMNNMMMMNNOTMMNMBUnMMaMMMM Tiltakozunk Nyugatmagyar- ország elszakítása ellen. Dr. konkoly Elemérnek a Luther-Társaság közgyűlésén tartott beszéde Magyarország történelmében egy sorstragédiának az elsó ft. vonása játszódott le. A magyar nemzet, amelynek egyedüli bűne az en- lenteállamok szemében, hogy a szövetségi hűség mellett a tizenkettedik óráig kitartott, porbatiportatott, Szent István koronájának a legszebb ékkövei kitöredeztek. A felvidék hármas bérce közül a Tátra és Fátra a leggyávább és legalattomosabb szövetséges, a cseh nép, Igáját nyögi; gyászdalokat sir a keiet felől, Erdélyből hazaszálló szellő; bocskorosok tapossák az arany kalászu magyar Kánaánt a Bánátot és Bácskát; most pedig sötét köd száll az osztrák határról, Nyuga'.magyarország felé. De azt. amit az erőszak tőlünk elvett, amitől mi soha le nem mondottunk és lemondani nem fogunk, mélyen tisztelt közgyűlés, el nem veszíthetjük. A keresztyén vallás erkölcsi felfogása arra tanít bennünket, hogy az igazságnak, az erénynek, a hitványság, a gazság, a gyávaság, az árulás felett győzedelmeskednie kell. Ez a sziklaszilárd meggyőződés az, amely Magyarország jövőjébe, elhivatottságába vetett hitemnek erőt ad. Meg vagyok arról győződve, hogy a minket ért tragédiának el fog következni egy második felvonása, mert a magyar nemzet élete örök s egy nemzetet nem lehet térben és időben mesterséges határok közé szorítani. Zola Emil egyik regényében a szedáni katasztrófa okaival foglalkozik. Egy képet rajzol elénk: a francia hadak Németország ellen vonulnak. Az egyik csapatszállító vonat fűtője összevesz a mozdonyvezetővel; bírókra kelnek, s mindketten lezuhannak a robogó vonatról a mélységbe, a vonat pedig vakon száguld tova a sötét éjszakába . . . nélkül rohanó vonat, mélyen tisztelt közgyűlés, á trianoni béke, De, a mig a szabadság hajnala eljövend, ez a gondolatot a lelkekben ébren kell tartani. S itt kapcsolódik bele ezen kérdésbe a Luther-Társaság Mert Csonka- Magyarország problémája nem csupán a területi integritás kérdése, hanem az evangélikus egyház sebe is. Egyik felekezet sem szenvedett oly sokat a trianoni béke nenizet- rontó intézkedései által, mint Luther magyar egyháza. A felvidék, a Bácska, a Szerémség, a Szászföld egyházaink mindmegannyi kidőlt oszlopai. Ha most még Nyugatmagyar- országot is elveszítjük, a Dunántúli egyházkerület, a Luther- Társaság is sorvadozni fog. 4
