Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-10-23 / 43. szám
4 EVflriGÉUIKUSO^ IlHPJfl 1921 A közgyűlés azután elhatározta, hogy egy Országos Luther-könyvtárt és múzeumot létesít. Ebben fogják összegyűjteni a magyar reformáció minden emlékét. A létesítendő intézmény vezetője maga a terv előkészítője, Kovács Sándor dr. lesz. A kiadványokkal kapcsolatosan Hamvas József indítványára elhatározták egy németnyelvű rövid magyar protestáns egyháztörténetnek, főleg a külföld számára való kiadását. Az igazgatótanácsba a megürült helyekre uj tagokul: Kiss Istvánt, Stráner Vilmost, Scholtz Oszkár dr.-t és Varsányi Mátyás dr.-t választják meg. A megszállott területeken élő igazgatósági tagok helyetteséül egy évre ideiglenesen megválasztották Zongor Bélát, Szalay Mihályt, Duszik Lajost és Németh Károlyt. Konkoly Elemér dr. lelkes, szép beszédben terjeszti elő határozati javaslatát. Megemlékezik a hazánkat ért veszteségekről, de meg van győződve, hogy a történelmi jog győzni fog az árulás fölött. A trianoni béke uj háború magját hordja magában. Addig is éltetni kell a magyar gondolatot. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadja el határozati javaslatát: Nyugatmagyarország egy évezred óta Nagy- magyarország elválaszthatatlan kiegészítő részét képezi. Lakosai szívben, lélekben magyaroknak, a magyar nemzethez tartozóknak vallják magukat. Épp azért a Luther-Társaság egész erkölcsi súlyával tiltakozik Nyugatmagyarország elszakitása ellen és elhatározza, hogy ennek a tiltakozásnak kifejezéséül a magyar királyi kormányhoz fölterjesztést intéz. Végül tiszteleti tagul megválasztják Sántha Károlyt, Torkos Lászlót, Csengey Gusztávot, Dr. Schneller Istvánt, Payr Sándort, Gyurátz Ferencet és Zsilinszky Mihályt. A közgyűlés végül örömmel vette tudomásul azt, hogy a társaság felügyelete alatt megnyitott újpesti Árpád-uti mozgószinház működését megkezdette. A közgyűlést számos lelkes felköszöntővel fűszerezett társasebéd követte a Sabaria-szállóban. Este hat órakor gyönyörű templomi hangverseny tette emlékezetessé a Luther-Társaság örömünnepét. Az „Erős várunk“ két versének eléneklése után Dr. Varsányi Mátyás imádkozott, majd a szombathelyi egyház női kara László Miklósné orgonakisérete mellett adta elő Kühne egy szép müvét: „Ha mind hűtlen lenne.“ A művészi élvezetet Katona József hegedű- és Fábián Gyula gordonkajátékának bekapcsolódása tette teljessé. Radvánszky Albert báró, mint a Luther-Társaság világi elnöke, hosszabb ünnepi beszédben adta elő sok melegséggel s a bárói család ősi egyházszeretetével megalkotott programmját, mely szép perspektívát vetett a társaságnak jövőbeni működésére. Utalt egyebek között egy evangélikus szellemű napilap szükséges voltára s találó szavakkal mutatott reá* azokra a bajokra, melyek irodalmi téren előállhatnak akkor, ha a munka- megosztás előnyeit kellően nem értékeljük s erőinket szétforgácsoljuk. A destrukció leküzdése végett sok egészséges eszmét vetett felszínre s nyomatékosan hangsúlyozta a vidéki előadások, Luther-ünnepek rendezésének, továbbá vidéki társasági fiókok felállításának szükségét. Végül meleg rokonérzéssel emlékezett meg a megszállás alatt élő hitsorsokról és kéri őket a hazaszeretet eszméjének és az egyházhoz való ragaszkodásnak ápolására. Törhetetlen reménye, hogy amint most sikerült Sopront megmenteni, úgy kapjuk vissza a többi elszakadt részeket és Szent István koronája újból eredeti fényében fog ragyogni. A nagy lelkesedéssel s éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után Szalay Mihály lovászpatonai lelkész Sántha Károly veterán költőpapunk nehány versét mutatta be; majd Károlyi Sándorné, László Miklósné és Dr. Enyedy Jenőné régi magyar énekeket adtak elő. Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkész saját költeményeiből szavalt; a szavalatok úgy tartalmilag mint az előadás kitűnő volta tekintetében a legmagasabb követelményeket is kielégítették. Dr. Kovács Sándor a Luther-Társaság programijával kapcsolatban lendületes beszédben mutatott reá arra a szükségességre, mely egy a materializmussal szakitó, a régi eszményeknek s a tiszta keresztyén világnézetnek szolgálatában álló folyóiratnak megindítását, nagyjaink emlékének felújítását, a reformáció szent helyeinek felkeresését stb. követeli. Költői szavakban ad kifejezést abbeli meggyőződésének, hogy a könnynek, a verítéknek és a vérnek három cseppje tartja fenn az egyházat és a hazát egyaránt. Ezután még Balogh Ernő szombathelyi segédlelkész tárogatón adott elő régi magyar darabokat, melyeknek elhangzása után Kapi Béla püspök megindító s az Isten kegyelmében vetett lutheri hitnek teljes fenségét feltáró imával zárta le a feledhetetlen szép ünnepet. A magyar Hiszekegynek és a Himnusznak elhangzása után a terjedelmes, de szorongásig megtelt templom közönsége azzal a tudattal oszlott szét, hogy a Luther-Társaság nem egy merő felekezeti célókat szolgáló intézet, hanem olyan tényezője a magyar kultúrának, melynek támogatásával megértethetjük a magyarsággal azt, hogy „egy test vagyunk a Krisztusban.“ • iiimmiimmiiimmiiimiimmimiiiiMiimiimiiiiminmimiiiiiimimiiiMHiiiiiiiii KÜLFÖLD. A quäkerek. Abban a humánus mozgalomban, mely Amerikából indult ki, amelynek főcélja az európai protestáns felekezetek segélyezése, első helyet foglalnak el a quäkerek. Ha csekély számukat vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy azok közé tartoznak, akik aránylag a legnagyobb áldozatot hozták meg e téren. Nem lesz tehát érdektelen a következő néhány statisztikai adat, mely elterjedésükre vonatkozik. Az amerikai Egyesült Államokban (Pensylvá- niában) számuk 119,000, Angliában pedig körülbelül 20,000. Ezenkívül elszórtan, igen kis gyülekezetekben, találhatók Ausztráliában, Franciaországban és a skandináv államokban. Németországban 1786 óta Friedensthalban (Pyrmont mellett) van egy kis gyülekezetük,
