Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)

1920-12-20 / 34. szám

4 EVAfiGÉüIKÜSOl^ IiAPJA 1920 látják tisztán, avagy bizalmatlansággal nézik. De körön kívül és körön belül egyaránt meg kell érteni, hogy a keresztyén nemzeti irányzatnak más célja és más tartalma nem lehet, mint a nemzeti öntudattól áthatott és az igazi krisztusi erkölcstől vezetett Magyarországnak, tehát a Regnum Christianumnak a megépítése. Ez a mi ideálunk, ez a mi törekvésünk is. Ezért igaz magyar lélek­kel, törhetetlen evangéliumi buzgósággal minden munkára és áldozatra készek vagyunk és hisszük, hogy munkánk és áldozataink nyomán uj életre támad a most sírba kényszeritett ősi szent haza! Dr. Raffay Sándor. IIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII>IIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII*IIIIIIIIIII«III A trianoni békeszerződésnek evang. egyházunkat érdeklő rendelkezései** A békeszerződés azokat a viszonyokat és kérdéseket, amelyek az elszakított területeken levő híveink és anyaegyházunk között felmerültek és még felmerülni fognak, részletesen nem rendezik. Mint általános elvet megállapítja a III. rész VI. címében a kisebbségek védelmét, amidőn arra kötelez bennünket, ami nálunk régen törvény, hogy az ország minden lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faj- vagy vallási külömbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítsuk és miután ez az elv a nemzetek szövetségéről szóló egyezségi okmány 14. cikke értelmében szomszédainkat is kötelezi, az elszakított területeken levő evangélikus híveink autonómiája és vallásszabadsága a szom­széd államokban is papiroson biztosítva van, de ezzel a magyarhoni evangélikus egyház szétszakí­tásából támadt kérdések egyáltalában nincsenek megoldva. Ezekre nézve a szerződés 14., 47. és 52. cikkei Ausztria kivételével minden egyes szomszéd államra vonatkozólag következően rendelkeznek: „Mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jelen szerződés nem szabályoz és amelyek az említett területek átengedése folytán felmerülhetnek, későbbi egyezmények fogják rendezni“. Hogy kik közt lesz kötendő ez az egyezmény, arról a szerződés nem rendelkezik. Az egyházak érdeke, hogy ezekben az egy­házat érdeklő ügyekben az egyezmény megkötésére * Sztehlo Kornél egyet, ügyésznek az egyet, egyház közgyűlése «lé terjesztett véleménye. befolyásuk legyen. Kívánatos, hogy azokban a bizottságokban, amelyek az egyezményt előkészítik, esetleg megkötik, az egyházak képviselve legyenek. Legcélszerűbb lesz tehát vegyes bizottságokat alkotni, amelyekben a szerződő államok képviselői mellett az érdekelt egyházak is résztvesznek. Az egyezmény kiterjedhet az egyházi szer­vezetre, a hitélet kölcsönös ápolására, az egyházi törvényhozásra, közigazgatásra, törvénykezésre, iskolaügyre és az egyházat érdeklő vagyoni kér­désre* Az egyházi szervezetet illetőleg, egyetemes egyházunk képviselete már nyilatkozott, midőn a vallásügyi minisztertől ez év tavaszán bizalmasan megkérdezve lett, miként óhajtanák a magyarhoni egyházak a jogviszont köztük és az elszakított területen lakó híveik közt rendezni? Egyetemes egyházunk képviselete válaszában azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy az elszakított területeken is megmaradjon a protestáns egyházak szervezete és a szervezet összefüggésben maradjon és belekap­csolódjék a magyar területen lévő egyházak szer­vezetébe és változás csak annyiban legyen, hogy a megszállott területeken a magyarhoni egyházhoz tartozó hívek felett a legfőbb felügyeleti jog ezentúl azon államhatalmat illesse meg, melyhez a kiszakított terület csatolva lett. Habár kevés reményem van, hogy a szom­széd államok kormányai ezt a rendezést elfogad­ják, mégis meg kellene kísérelni azt, főkép elszakí­tott evangélikus híveink érdekében, akik a régi kapocs fenntartása esetében mindazon erkölcsi és anyagi javak élvezetében megmaradnak, amelyeket részükre az anyaegyházhoz való tartozás biztosí­tana, mig teljes elszakadás esetében magukra hagyatva, teljesen idegen államhatalmak kénye- kedvére volna sorsuk bízva. Az ekként óhajtott szervezkedés nemsikerülte esetében az egyezmény tárgyát főkép a vagyoni kérdések képeznék. Ezekről a békeszerződés 256. cikke intéz­kedik ekként: „Azoknak a javaknak elosztását, amelyek olyan összességeknek vagy olyan erkölcsi testületeknek birtokai, amelyek tevékenységüket a jelzett szer­ződéssel feldarabolt területeken gyakorolták, külön egyezmények fogják szabályozni“. A vagyoni kérdések rendezését illetőleg figye­lemre méltó a békeszerződés 250. cikke. Ezen cikkből következik, hogy az ország területének feldarabolása nem ad jogcímet az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom