Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 1. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész
' 37 gesebb előnye ebből a tanítóságnak nem volt. Ez okozta a közönyt és részvétlenséget is. Kifejtette, hogy az egybehívandó zsinat előestéjén szükség van a szervezkedésre. Kellő képviseltetésről így tudna a tanítóság gondoskodni az egyházkormányzat egyes fokain. Krúg Lajos javaslatára a gyűlés mindjárt ott átalakult rendes közgyűléssé s kimondta külön „Ág. Hitv. Ev. Országos Tanítóegyesület“ megalakulását. Búcsút mondott a Tanárok Egyesületének s köszönetét fejezte ki a közgyűlés a tanári kar részéről tanúsított megértésért, előzékenységért és támogatásért. Ugyancsak köszönetét nyilvánította a tanítók szakosztálya eddigi vezetéséért Alexy Lajosnak és Perényi Rezsőnek. Megválasztotta ez az alakuló gyűlés Krúg Lajost elnöknek, Uhrin Károlyt és Perényi Rezsőt alelnöknek, Kiszely Jánost pénztárosnak, Reichel Lajost pedig jegyzőnek. Egyelőre a dunántúli egyházkerületi egyesület alapszabályai szerint működött az új egyesület, amelyet mindjárt üdvözölt is az alakuló gyűlésen jelen volt Dobó Sándor, országos református' tanítóegyesületi elnök. Elhatározták, hogy a Debrecenben megjelenő, Dobó Sándor szerkesztette „Tanítók Lapja“ c. tanügyi folyóiratot teszik az egyesület hivatalos lapjává. Az egyesület első önálló működési éve után 1924-ben tartott közgyűlése elnöki megnyitójában Krúg Lajos nagy szónoki készültséggel adott kifejezést az ország megcsonkítása fölött érzett fájdalomnak s lelkes buzdító szavakban erősítette a tanítóság hitét, rámutatva feladataira. Örömmel örökítették meg itt jegyzőkönyvükben a bányai és tiszai egyházkerületi tanítóegyesületek megalakítását. Igen nagy munkásságot fejtett ki ez az első, külön országos evangélikus tanítóegyesületi közgyűlés. Az egyesület alapszabályai jóváhagyást nyertek. Ott titkári állás is szerveztetvén. első titkára: dr. Steiger Imre soproni tanító lett. 1927-ben a jogi pályára távozott titkár helyett Somogyi Béla körmendi igazgató-tanító lett az egyesület titkára, majd vitéz Szügyi Károly. Ezekben az években az egyesület a zsinati kívánságokra vonatkozó javaslatainak állandó tárgyalása mellett különösen egy üdülőház megszervezésével foglalkozott. Hosszas tárgyalások után az egyesület üdülőházát 1928. évi január 18-án létesítette. Megvette Révfülöpön a „Balatongyöngye“ című szállodát 1241 négyszögöles kerttel. Az ingatlan vételára a berendezéssel együtt 49.00Ó P volt. Az egyesület csak 10.000 P-vel rendelkezett, azért a Soproni Takarékpénztártól 35.000 P-t vett kölcsön, amely idővel kamatokkal együtt 38.740 P-re nőtt. Az egyesület csak azért mert ebbe belemenni, mert már értesült Kapi Béla püspök úrtól, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezen jóléti intézmény törlesztésére 35 évre évi 4500 P államsegélyt engedélyezett. Csak ezen államsegély lekötése után lehetett remélni hosszúlejáratú kölcsön szerzését. A soproni Takarékpénztár kölcsönét váltóra kellett fölvenni, amelyért jótállt Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő egyházkerületi felügyelő. Ennek a kölcsönnek a visszafizetésére 50.000 P-t vett fel ugyancsak az előbbiek jótállásával a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól az egyesület, míg végre sikerült 10.000 dolláros annuitásos
