Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 3. szám - Dr. Garai József: Közösségi érzés kialakítása az iskolában
76 Webe r.13 Kissé eltér ettől a felfogástól Gáudi g.14 A kéz munkáját mint a közösségi nevelés egyik alappillérét tekinti már Pestalozzi is, de ezeken az alapokon nyugszik N a t o r p felfogása is. Lay is ebbe a csoportba sorolható. Gansberg felfogása egyik munkájában e kérdésnek tágabb értelmezésére utal.1,1 A kézi munka mellett a szellemi munka fontosságának hangsúlyozása éppen a közösség szempontjából is több neves pedagógusnál is megtalálható. Olyanok is akadnak azonban, akik produktiv munka segítségével nemcsak a közösségre nevelni, de az iskolát üzleti haszonnal záródó üzemmé igyekeznének fejleszteni. Ilyen például Blonszky.16 Ezen szélső felfogásnál sokkal inkább egészségesebb álláspontot képvisel Dewey amerikai pedagógus, kinek szempontjai közül első helyen éppen a közösségi említendő meg. Egyik magyarra lefordított munkája éppen e szellemet képviseli.17 Természetes, hogy szép számmal akadnak olyanok is, akik a társadalmi kérdést pártpolitikai szempontból nézik, mint pl. Kawera u.18 A már említett Pädagogisches Magazi n-ban több hasonló tárgykörben mozgó munka jelent meg. Ilyen Closterman- nak egy másik műve,19 azután Heywang'20 egyik munkája, továbbá Bohnsted t,21 P r e y e r,22 Schmid t-H a r t e f e 1 d,23 B ö h m,24 E h 1 e r25 munkája is, vagy akár K a i s e r-nek a múltat e szempontból vizsgáló munkája is.26 Már V i 1 s m e i e r egyik munkájában ezen közösségi szemléletmódból fakadó egyik oktatási módszer bizonyos fokú megváltoztatásával foglalkozik.27 Ezen utóbbi mű jó példa egyszersmind arra is, hogy az elért eredményekkel minden tekintetben nem lehettek megelégedve e szemléleti módszer alapján működő gyakorlati nevelők, mert eljárásukat többször módosították. Bizonyos alapelvek megmaradásáról azonban így is lehet beszélni. Még nagyon sok. e tárgykörhöz tartozó müvet lehetne megemlíteni. Sőt tovább megyünk és nyugodtan állíthatjuk, hogy e szemléletmódtól mentes mü az utóbbi években nem sok látott napvilágot a német nevelésügyi irodalomban. És ez szükségszerű velejárója a korszellemnek. Nem vonhatja ki magát ennek érvényessége alól az iskola sem. Azaz a közösségi szemléletmód elsőbbségének kell érvényesülnie az iskolai életben épúgy, mint az oktatás egész területén. 13 Weber E.: Zeichenische Gestaltung und Bildungarbeit.Langensalza. 1920. 14 Gaudig H.: Freie Geistige Schularbiet in Theorie und Praxis. Breslau» 1922. 15 Gansberg Fr.: Demokratischen Pädagogig. 1911. 16 Blonsky P. P.: Die Arbeitsschule. Übersetz. Ruoff, H. Berlin. 1921. 17 Dewey J.: Az iskola és a társadalom. Ford.: Ozorai Fr. Bp. 1912. 18 Kawerau S.: Soziologischen Pädagogig. Leipzig. 1921. 19 Clostermann G.: Gestaltenwandel im Arbeitsprozess., 1309. sz. 20 Heywang E.: Was ist Arbeitsschule? 968. sz. 21 Bohnstedt H.: Die Arbeitsschule als Lernschule. 1152. sz. 22 Preyer M.: Die geschichtliche Entwicklung des Arbeitsverhältnisses. 1204. sz. 23 Schmidt-Hartefeld: Das Erziehungsziel als Ausdruck sozialen Lebens. 1330. sz. 24 Böhm A.: Der Gesamtunterricht u. s. Grenzen. 1335. sz. 25 Ehlers W.: Die Heimatkunde i. d. Arbeitsschule. 1349. sz. 26 Kaiser E.: Die Selbsttätigkeit b. Niemeyer und Schwarz. 1338. sz. 27 Vilsmeier F.: Die Wandlungen des Gesamtunterrichts. 1413. sz.
