Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 2. szám - Megjegyzések - Gerencsér József: Evangélikus ember illemtana

6a III. Alkalmazás, Ma is sok a gyászoló édesanya. A napokban hallottam, hogy egy ismerős családhoz szomorú levél jött a harctérről. (Az volt benne, hogy a fiúk elesett.) A rádióban meg azt hallottam, hogy sok a hadi- árva és a hősi halált halt édesapa helyett nevelőszülőket keresnek számukra. — Sok a gyászoló és a zokogó árva napjainkban is. Minket is mindegyikünket bármikor koporsó mellé állíthat az élet és halál Uia. Jól esik az emberek részvéte, vigasztalása. De amint a naini özvegyet az emberek nem tudták megvigasztalni, mi sem várhatjuk gyászunkban, bánatunkban tőlük a vigasztalást. Egy valaki tudja csak a szenvedőket megvigasztalni. (Az Űr Jézus.) Igen, Ö a szen­vedők legfőbb vigasztalója. Őhozzá forduljunk, aki vigasztalást igér minden megfáradtnak és megterheltnek. Énekeljük el azt a szép éneket, mely így kezdődik: Jertek hozzám, Krisztus mondja! (—) Mondjuk el a Hiszekegyet! Kuszák István. MEGJEGYZÉSEK Evangélikus ember illemtana. 3. A társadalomban. Evangélikus ember mindenkor tudatában volt annak, hogy ő egyik tagja a társadalomnak. Nem kihúzó, hanem keresi a közössé­geket. Nem rombol, hanem épít, táplálja az összetartás erőit. Nem vágyik felekezetköziségre, de megbecsüli másvallású embertársát és annak hitét. Osztályok közé nem épít válaszfalat, a gyáros boldogan szorít kezet munkásával, a szellemi munkás a bányásszal, a város­vezető a falu népével és a közös, nemzeti-sors tudatában egymás munkáját, életét, elgondolásait kölcsönösen megbecsülik. Evangélikus ember az istenfélő, szolgálatrakész, munkaszerető, családias, szerényen küzdő ember jellemet képviseli. Nem mér min­dent a saját körülményeivel. Eredményeit nem szokta dicsérni. Titoktartó, sugdolózó magatartásával nem kelti fel mások bizalmat­lanságát. Elöljáróit tiszteletben tartja. Vele egyivású felebarátait, testvéreit baráti hangon köszönti. Okos ember hiúságát nem sértheti az, ha valaki méltóságával együtt járó címét nem tudja, vagy el­felejtette. Az a tekintély szokott idő előtt elhervadni, amelyikre nagyon vigyáznak. / Evangélikus ember nem szégyenli szüleit és testvéreit, azok egy­szerűbb foglalkozása, vagy szegénysége miatt. Nem fogadkozik, nem esküdözik és merész állításaiban nem hivatkozik állandóan az Isten nevére. A fecsegő, szószátyár ember kellemetlen. Kiejtés előtt mindig jól gondold meg mondanivalódat. Lehet, hogy bölcs "műve­lője vagy egy tudománynak, iparnak, hivatásnak, mégis illetlen dolog mindenkor a te hivatásod dolgairól beszélni. Légy udvarias, kedves és közvetlen. Ne akarjunk nagyokat mondani és minden­képen szórakoztatni, mert a legjobb viccekből is megárt a sok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom