Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 1. szám - D. báró Radvánszky Albert et al megnyilatkozása
4 Agyuk a felelősség és hivatás kényszerítő hatalma alatt éberen kereste a felfelé emelő új utakat s e falak között vezették a tollat, amellyel évtizedeken keresztül szántották és vetették az Evangélikus Népiskola betűbarázdáit. Leemelem az első évfolyamot. Lefújom róla a vékony porréteget. Az első szám: 1889. január. Hálás kegyelettel olvasom Kapi Gyula igazgató és Papp József gyakorló-iskolai tanító, az alapítók, szerkesztők és laptulajdcnosok beköszöntőjét: „Mit akarunk?” Az a cél, amit akkor kitűztek, lényegében ma is változatlan: dolgozni, küzdeni, harcolni, emelni, segíteni, összetartani, művelődni és művelni. az evangélikus hit és erkölcs, a magyar nemzeti eszme örök célját tiszta öntudattal és bízó alázattal szolgálni, a népművelés és népnevelés hatalmas eszközével. Ennek a feladatnak ötven év változó emberein és vészes-terhes történelemjárásán keresztül az Evangélikus Népiskola hűséggel eleget tett. Tisztelet, hála és köszönet azoknak, akik lelkiismerettel, önzetlen célért munkálkodtak: halottaknak és még élőknek egyaránt. Elismerés és köszönet jár Somogyi Bélának, akinek személy é- vel ismét visszakerült a szerkesztői műhely a szülőhajlékába. Naponkint látom, amint magát emésztő gonddal, szerényen és halkan, de annál több éber munkával áll őrt azon a helyen, amelyre az evangélikus tanítóság bizalma állította. Mint munkatárs is meleg szívvel gondolok az Evangélikus Népiskolára. Hasábjain láttak először napvilágot nyomtatásban az írásaim. Mikor szükség volt rá, amikor tehettem, előttem is nyitva állott rajta keresztül az út a nyilvánosság felé. Éljen viruljon, gyarapodjék, hasson és alkosson ez a csendben építő, de a nyomott betű nagy hatalmával messzeható hivatást betöltő, tisztesmultú, nélkülözhetetlen szellemi eszköz! Emelje az evangélikus tanítóságot lelkiekben, de legyen küzdő harcosa anyagi boldogulásának is, hogy a mindig bőven kapott elismerő, szép szavak mellett a megélhetés gondjaitól mindinkább meg szabadultán, teljes erejével fordulhasson hivatása felé. Gyűjtse maga köré egységes táborba az evangélikus népoktatásért s ezen keresztül az örök egyházért és hazáért életüket elégetőknek hivő seregét! Rozsondai Károly, a soproni evangélikus líceum és tanítóképzőintézet igazgatója. Szeretettel köszöntőm az 50 éves Evangélikus Népiskolát. Adja Isten, hogy kedves folyóiratunk az ezután következő félszázadban még az eddiginél is nagyobb sikerrel szolgálhassa hazai evangélikus népiskolánk és tanítótestvéneink ügyét! Hamar Gyula m. kir. tanügyi főtanácsos, a soproni evangélikus tanítóképző-intézet volt igazgatója, az Evangélikus Népiskola Kántori Rovatának első rovatvezetője. 1
