Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 1. szám - Az Evangélikus Népiskola megalapításának, fejlődésének rövid története
23 Tanítóegyesület elnökéhez: Krúg Lajoshoz fordult, hogy bírja rá az Egyházkerületi Tanítóegyesületet arra, hogy a lapot terhével, mintegy 4500 korona adóssággal vegye át. Közgyűlésen tárgyalták az ügyet, mert az Egyesület nem mert a kockázatos vállalatba belemenni. Mit lehetett ezután tenni? Papp József nem bírta tovább az anyagi terheket, nem állíthatta családját súlyos megpróbáltatás elé. Vérző szívvel, 30 évi becsületes, nehéz küzdelem után letette a fegyvert. Az Evangélikus Népiskola megszűnt 1919-ben. Nyugodott, mint tetszhalott, a körülötte csoportosult tanítóság pedig kezdett széthullani, mint oldott kéve. Krúg Lajos soproni evangélikus igazgatótanító, a Dunántúli Tanítóegyesület elnöke próbálta felrázni dermedtségéből a tanítóságot, feléleszteni öntudatát. Sokat küzdött, fáradt, míg sikerült egységbe tömöríteni és 1923 július 4-én Budapesten megalakulhatott az Országos Evangélikus Tanítóegyesület. Elnökévé Krúg Lajost választották. Ekkor előtérbe került egy összekötő, lélekkapcsoló orgánumnak szükségessége. Az alakuló gyűlésen jelen volt Dobó Sándor is, az Országos Református Tanítóegyesület elnöke. Ekkor elhatározták, hogy a Debrecenben megjelenő s Dobó Sándor által szerkesztett ,,Tanítók Lapja“ c. református tanügyi lapot teszik az Országos Evangélikus Tanítóegyesületnek is hivatalos lapiáva. 1924-ben azonban már kiváltak a reformátusok tanügyi lapjából. • Több lelkes kartárs biztatására, Papp József önzetlen hozzájárulásával Krúg Lajos a sírba fektetett Evangélikus Népiskolát öt évi kényszerpihenés után új életre keltette. Nagynevű elődei nyomdokán haladva egész erővel, lelkesedéssel, nehéz munkával szerkesztette 10 éven át a lapot s a kiadással járó anyagi terheket nemcsak vállalta, hanem viselte is. Sokat költött a sajátjából a lap fenntartására és 1934-ben tehermentesen adta át az Országos Evangélikus Tanítóegyesületnek. Soha el nem múló hálával adózik ezért az utókor. Krúg Lajos nemes cselekedete, mint hatalmas tartó oszlop támogatni fogja az Evangélikus Népiskola ügyét mindenkor. Az Országos Evangélikus Tanítóegyesület elnöki székébe a közbizalom Somogyi Bélát, a vasi középegyházmegyei Tanítóegyesület elnökét ültette és felkérésre ő vette át az Evangélikus Népiskola szerkesztését is. Kiadója pedig, mivel a lapot a soproni nyomdából Ceglédre hozták, néhai Kiszely János ceglédi igazgatótanító lett. Somogyi Béla és Kiszely János, mint áldozatos, jó szülők a gyermeküket, gondozták, védték, emelték az Evangélikus Népiskolát, helyet biztosítva neki a magasabb nívójú, pedagógiai szellemi termékek között. Az ő munkájuk nyomán bővült a lap Kántori rovattal és megjelent mellette az értékes hangjegymelléklet is. A pél- tíányszám 500—600 között mozgott. Nagy veszteség, hogy a lelkes, munkás Kiszely Jánost a halál elszólította kedves lapja mellől. A kiadói teendőket vállalta utána özvegye, de az ő helye üresen marad még sokáig. A folyóiratnak mindig voltak kiváló munkatársai, akik tollúk fényével járultak hozzá a lap fokozatos emelkedéséhez. Sokat, értékeset tudott nyújtani a régiek közül az erős logikájú Sass István, a szellemes beszédű Koczor Márton, a komolyhangú Alexy Lajos, a mindent megfigyelő Benedek Vince, a mélységekbe hatoló, tudós
