Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 10. szám - Kántori rovat - A mi problémáink

220 Az ének egyik versszövegét leírom illusztrálásra. „Mikor elérkezik végem, Akkor is te maradj vélem; Adj jó lelkiismeretet És menny­ben örök életet.” Mennyivel alkalmasabb volna ezt egy négy nyol­cas soros moll dallamra jelezni. Fontos, hegy a szöveg mondanivalóját a melódiából is kiérez- zük. Pld. „Erős vár a mi Istenünk.” Az Istenben való feltétlen bi­zalmat fejezi ki. Ezt mindjárt az első motívumnál kiérezzük, ami­kor a kezdő három hang ugyanazon magasságban marad, A hatá­rozottság, biztos alapon való állás kifejezését érezzük. Ugyanezt megtaláljuk egy másik dallamnál is. ,.Az IJr nekem erőm s bizo­dalmám.” Itt is a kezdő három hang egy magasságban marad. Sikerült az előírt dallam a 414 sz. éneknél. „Jövel Jézus lelkem hő szerelme.” A melódia felfelé szárnyal a szöveg mondanivalójával, a kéréssel. Az „Én Istenem én bűnös ember.” c. ének dallamának ha megnézzük a melódiái grafikonját, látjuk a lefelé ereszkedő dal­lamot s evvel a melódiái vezetéssel fejezi ki a szöveget a bűnbánó, porba hulló ember mondanivalóját. A fenti néhány példa illuszt­rálja, hogy törekedni kell az új énekeskönyv szerkesztésénél a szöveg és dallam párhuzamos kifejezési módjára. Még egy gondolatot felvetek ezzel kapcsolatban. Az énekek dallam jelzése mellé a tempo jelzést is oda tenném, tájékoztatásul a kántornak és a zeneértő hívek részére. Pld. „Térj magadhoz drága Sion.“ M. M = 50. Vagy egyszerűbb formában másodperc jelzéssel. Pld.: „Mennyből jövök most hozzátok 34”. így elérhetnénk, hogy minden orgonista a zeneértő hívekkel közösen törekednék az éne­keknél elérni az előírt időbeosztást. Lassan elmaradnának az el­húzott, vagy a nagyon elsietett éneklések. Igv egyszer elérhetnénk, bármely gyülekezetbe menjünk — különösen evangelizáeiók, kon­ferenciák alkalmával — hogy egyöntetűen menne az éneklés. Ének- ügyünk megérdemli a vele való állandó foglalkozást és ahol szüksé­ges a javítást, mert az ének evangélikus liturgiánknak egyik fontos alkotó eleme. A vele való állandó törődéssel szolgálhatjuk a ma­gunk és híveink lelki épülését. * Kántorképzésünk. Kívánni való van ezen a téren is. Nem tu­dom, hogy van-e már az egyetemes egyház által elrendelt tanterv és utasítás a kántorképzés anyagából. Ha nincs, úgy sürgős első­rendű érdek, hogy minél előbb meglegyen s az arra illetékes szak­emberek megbízást kapjanak elkészítésére. Jó volna, ha valaki meg­írna egy kézi könyvet a kántor-jelöltek részére, amelyben részlete­sen feldolgozná a tananyagot Tartalmazna: Általános egyházzene- történetet, Evangélikus egyházzenetörténetet, Evangélikus egyház- zeneszerzők életrajzát, munkáit. Ismertetné az egyházi zeneműveket, Orgona ismertetés, Korai és Énekeskönyvek, Evangélikus liturgia (külföldi, hazai), A kántor szerepe és jogi állása a gyülekezetben stb. Végül megoldásra vár a már állásban levő kántorok részére a fővárosban a tavaszi időszakban legalább két évenként továbbképző tanfolyamok rendezése, hogy hiányos képzésüket kiegészíthessék s a további fejlődésre sarkalják. Azért gondolom, hogy tavasszal ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom