Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 10. szám - A jelenkori német lélektan főirányai
211 A 19. sz. psychológiája exakt utat keresett vizsgálódásai számára, így alakult ki a fiziológiai lélektan és ennek előfutára a psycho-fizika: az ingerek és a lelki jelenségek kapcsolata. Ezen irány képviselői a régebbiek közül Weber, Fechner, Lotze voltak. Az- ingerek és a lelki jelenségek közti összefüggés keresése ma is kedvelt problémája több kutatónak. Ily kérdésekkel foglalkozik Rohracher is.1 A karakterológiának vagy típustannak egyik ága éppen ez az ú. n. konstitúciós lélektan. Kretschmer ismeretes típusait lehet itt megemlíteni. E csoportba sorolható a lelki alapformák és alapjelenségek lélektana, az ú. n. funkciólélektan, amelynek egyik jelentős képviselője Jaensch, aki ezen az alapon egy különleges típusbeosztást adott. Erre e helyen nem térhetünk ki.4 5 6'3 A lélektani irányoknak ebbe a csoportjába soroljuk a kifejezés lélektanát is, mely megkísérli az ember jellemét megadni kifejező- mozgásaiból. A Klages által felállított kifejezéstörvény így hangzik: minden lelki jelenséget egy analog testmozgás kísér. E tétel meg is fordítható. Kifejezőmozgások fajai megtalálhatók az írásban, nyelvben, arcmozgásban, testmozgásban (pantomimika) és a ruházatban. Ezek tárgyalása tartozik a lélektan ezen ágához. Ugyancsak idesorolható a faj és a néplélektan is. A faj biológiai fogalom. Egy embercsoport, mely testi és lelki sajátságaiban minden más embercsoporttól különbözik. A nép politikai fogalom. A nép egy emberi közösség, amely hasonló törvények, kultúra, nyelv és szokások által van összekötve. Egy népben több faj egyesülhet tehát, amelyek azonban közös sors és egységes világszemlélettel összekötöttek, föltéve, hogy nem teljesen különböző fajból származnak. A faji kérdésnek ismeretes a szellemtudományi kutatása. Idetartozik Chamberlain,7 Günther, Rosenberg8 és Clauß.9'10 A kérdés természettudományi kutatása az örökléstannal függ össze. 2. A második csoport az élménylélektan és az objektív lélektan. Már Wundt továbbfejlesztette az általa fölvetett kérdést és vizsgálta a kultúráiét lélektanát, mint élménylélektant. A felfogásmód itt az, hogy a lelki élet megragadható, megismerhető termékeiben. Egy másik ága a magatartáslélektan. Az ember megismerhető magatartásából. De az antropológiai lélektan is e csoportba tartozik. Egyik jelentős képviselője Gehlen. 3. A harmadik csoport a természettudományi és szeliemtudo- mányi lélektan. Spranger felfogása a következő. A lelki valóság mindig vonatkozásban van bizonyos objektiv képződményekkel, mint a természet és a kultúra. Ha tekintetünket a természetre irányozzuk, akkor keletkezik a természettudományok problémarend4 Ilyen munkái: Die Elektrischen Vorgänge im Menschlichen Gehirn Leipzig, Barth, 1941. 73. 1; Die Vorgänge im Gehirn und das Geistige Leben. 1939. 197 1; Theorie des Willens auf experimenteller Grundlage. Leipzig. 1932. 189 1. 5 Jaensch E.: Grundformen menschlichen Seins. 1929. 6 Jaensch E.: Der Gegentypus. 1938. 7 Chamberlain H. St.: Rasse und Persönlichkeit. München. 1925. 6 Rosenberg A.: Mythus des 2. Jahrhunderts, 1930. 9 Clauß L. F.: Rasse und Charakter, 1936. 10 Clauß L. F.: Rasse und Seele, 1937.
