Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 4. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész
110 védelmi felszerelés. Az óvóhely telitalálat ellen általában nem nyújt védelmet, de a repeszdarabok ellen igen és a házbeomlás esetén — megfelelő alátámasztással — megvédi az emberi életet. 70-nél több személy nem lehet egy óvóhelyen, oda állatokat bevinni csak az ös_szes lakók beleegyezésével lehet, de számukra az előtérben kell helyet készíteni. A honi légvédelemnek a III. csoportjába tartozó feladatok a polgári lakosságot nem érintik, az katonai hatáskör. Az önvédelem nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is. A házam tetején támadt kis tüzet magamnak kell eloltani, mert különben nagy tűz támad belőle, mely elhamvasztja az egész községet. Kis tűzhöz a hatósági légo-tűzkészültség nem vonul ki, azt csak nagyobb tűzeseteknél vetik be. A légoltalmi teendők esetenkint más és más intézkedést igényelnek. Amiket a helyi adottságok, a tüzeset vagy rombolás nagysága, természete, a rombolótöltet anyaga határoz meg. Nem lehet tehát egy kötött formához ragaszkodni, hanem alkalmazkodni kell a mindenkori veszély nag37ságához és természetéhez. Fenti vázlatos ismertetés a légo feladatoknak csak a keretét adják. Részletes utasítást a „Riadó“ című légo folyóirat lapszámai adnak. Szükséges, hogy most, a világháború döntő szakasza előtt, mindenki felkészüljön a várható légitámadásokra és önmagát, valamint vagyonát a pusztulástól majd meg tudja védeni. Kertai. EGYESÜLETI ELET — HIVATALOS RÉSZ Kuthy Dezső : püspök. A dunáninneni egyházkerület püspökválasztási szavazatainak felbontása után osztatlan örömöt és általános megnyugvást keltett az a gyorsan elterjedt hír, hogy a Kardos Gyula halálával megüresedett püspöki méltóságra Kuthy Dezső egyetemes főtitkárt emelte az egyházkerület bizalma. Az a szinte teljes egyhangúság, amivel a választás járt, midőn 96 szavazat közül 94 Kuthy Dezsőre esett, az egyházi élet érdeklődésének homlokterébe állítja az iíj püspök alakját. A java férfikorban püspöki elhivatást nyert egyházi férfiú a közelmúltban került a balassagyarmati egyházközség lelkészi állására. 1888-ban született Baján, ahol elemi és középiskoláit végezte. A teológiai tanulmányokat Pozsonyban végezte, hol tanára volt: Raffay Sándor és Kovács Sándor. Két évig Németországban volt. 1913-ban miskolci segédlelkész, 1914—19 között a szepesmegyei Ruszkin lelkész, miközben tábori lelkészi szolgálatot is teljesített az orosz harctéren. A megszállás idején a csonka országba jött s két esztendeig Monoron önálló hitoktató. 1921 őszén lépett az egyházegyetem szolgálatába s megszervezve az egyházegyetem közigazgatását, hamarosan egyetemes főtitkár báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő mellett. Az új egyetemes lelkészi nyugdíjintézet megszervezésében nagy része volt és számos szórványgyülekezet
