Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 2. szám - Megjegyzések: - Kertai János: Mivel fokozhatjuk tanítógyűléseink értékét?
43 Istentisztelet az iskolában. Az idei tél nagyon hideg. Az istentiszteletet is ezért tartjuk az iskolában. Tíz órakor beharangoznak. Átjön a tisztelendő úr. Megszólal a harmonium s elkezdődik az istentisztelet. Ének után a tisztelendő úr imádkozik és a Bibliából olvas. Megint énekelünk egyet, majd a tisztelendő úr prédikál. Imádsággal és énekkel fejezzük be a téli istentiszteletet. Én nagyon szeretek istentiszteletre járni. A templomban. Vasárnap a templomban voltunk. A tanító úr orgonáit, mi pedig énekeltünk. A tisztelendő úr a kapernaurni századosról prédikált. Prédikáció után megint énekeltünk s elmentünk haza. Én nagyon szeretem a mi kis templomunkat és szívesen jáflrok oda, Ha nagy leszek, akkor is ott leszek minden vasárnapon és ünnepnapon! MEGJEGYZÉSEK Mivel fokozhatjuk tanítógyűléseink értékét ? A tanítógyülések a közösségi szellem ápolásán kívül kétségtelenül az önképzést is szolgálják. A nagyobb testületek (megyei, kerületi, országos) gyűlései ünnepélyes keretek közt folynak, s valóban ünnepszámba menő élmények. A nagy gonddal megszerkesztett és szépen előadott elnöki megnyitó, a vendégek üdvözlése, az egyházi főhatóság megtisztelő látogatása mind hozzájárulnak a gyűlések ünnepélyessé tételéhez. Áz ünnepi rész után következnek a szakelőadások, amelyek az önképzést szolgálják. A legkülönbözőbb témakörből valók, s ha igen ,,fején találta a szeget“ az előadó, vita is keletkezik belőle. Ez teszi valóban érdekessé, néha bizony izgalmassá is az ülést. Ez a rész az értékes része annak, mert szakismeretek nyújtásával bővíti a tanító elméleti vagy gyakorlati tudását. A gyűlés színvonala rendszerint ettől a résztől függ. Harminckét évi működésem alatt sok igen magasszínvonalú gyűlésen voltam. Mégis azt kell mondanom, hogy vajami megszokottság, sablonos ismétlés lett úrrá gyűléseinken. Nem a személyek, vezetők többé- kevésbbé megszokott módszere, egyes lelkes előadók ismételt fellépése, hanem a gyűléseknek egy szabásra készült programmja teszi sablonossá őket. Nem akarok általánosítani, lehet, hogy az érdeklődésnek a csökkenése egyéni, tehát szubjektív vonás bennem. Bármint legyen is, a változatosság gyönyörködtet. Adjunk valami új ízt az ételbe, hogy ízesebb legyen. Budapesten tavaly egy kartárs a vitatételek beállítását javasolta. Jó gondolat. Jó vitaképes, dolgában biztos, széleslátókörű kartárs legyen az illető, aki erre vállalkozik, ha nem akar alul maradni. Az egyesületi elnököknek tiszteletteljes ajánlatot teszek egy új eszme felvetésével, annak megvalósítására. Amúgy is szokásban volt máshonnan hívott előadók szerepeltetése. Ezt akként gondolom módosítani, hogy az ország távoleső vidékéről hívjanak neves előadót,
