Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 2. szám - Szörnyű jóslat
Cegléd, 1943 február hó. XLIX. évfolyam, 2. sz. E99NGÉLIHUS NÉPISKOLA AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TANÍTÓEGYESÜLET FOLYÓIRATA Peleios szerkesztő : Felelős kiadó : SOMOGYI BÉLA ÖZV. KISZELY JÁNOSNÉ MEGJELENIK HAVONTA. Szerkesztőség: Sopron. Evangélikus Líceum Tanítóképzőintézet. Képezde-u. 14. Telefon : Sopron, 106. Kiadóhivatal: Cegléd, V. k., Balthyány-u. 24. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . 10'— P, fél évre 5'— P Postatakarékcsekkszámla : 42.523 Szörnyű jóslat. Máté 24, 12. Világos, hogy amint mindenféle tenyészetnek melegre, úgy az emberi életvirulásnak szeretetre van elsősorban szüksége. Az iskolában legfőbb gondom, honnan merítem a bajokat elfedező és a minden szükséget kielégítő szeretetet? Hogyan szabályozzam életlámpásomat, hogy mindig melegítsen és világítson, bárhogyan fúj a vihar, bármilyen nagy a hideg és sötétség? Hogyan türtőztessem magamat, mikor a tanuló vagy szülei más fogalmat szereztek a szeretetről, mint én? Mibe kapaszkodjam meg, ha rájövök, hogy szeretetem magam felé visszahajló és munkaeszközeim ennélfogva elégtelenek? Hová legyek, ha rádöbbenek, hogy Vörösmarty Mihálv látása valóra vált, mikor ,,Az emberek“ c. költeményében a tömegek nevelhetőségét megoldhatatlan feladatként állítja elénk s így ír: ,,Istentelen frigy van közötted, Ész és rosszakarat! A butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat. S állat, vagy ördög, düh vagy ész, Bármelyik győz, az ember vész; Ez őrült sár, ez istenarcú lény! Nincsen remény! Az ember fáj a földnek; oly sok Harc- s békeév után A testvérgyülölési átok Virágzik homlokán; S midőn azt hinnők, hogy tanul, Nagyobb bűnt forral álnokul. Az emberfaj sárkányfog-vetemény: Nincsen remény! Nincsen remény!“ Valóban, ha legbensőmben önnön halálomat illetőleg nem tisztáztam minden függő kérdést, nehéz puttonnyal járó terhelt ember vagyok, ki nem hogy serény szeretetszolgálatban tudnám életemet elégetni, hanem ide-oda ingó terhemmel beverek ajtót, ablakot és veszélyeztetem felebarátaim fogait. Minek nevezzem másnak azt a nagy változást, melyben a halálfélelem síkjáról feljutunk a szeretet és örökélet síkjára, mint megváltásnak? És miért ne lenne éppen Ö a megváltás eszközlője, aki arra is intett, hogy a szeretet ki is hűlhet? Krisztusnak már csak azért is fel kellett támadnia, mert megpecsételt feltámadáshit nélkül igaz szeretet nem lehetséges. E hit nélkül szerethetek átmenetileg, hangulatból, divatból, külső kényszerből, illendőségből, hiúságból, de hűségesen az eljövendő Isten