Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 12. szám - Könyvismertetés
legrégibb hazai kultúránk nyomai itt vannak. A világégés elsodorta népkönyvtárait. Csak 48 maradt meg. „De ez a 48 negyvennyolcas honvéd őrhelye a magyar lelkű könyvekért kiált az ország kultúr- munkásai felé“. — A tartalmas füzet dicséri az Évkönyv összeállítóját. . Tállyai István. Missuray-Krúg Lajos: Hány Istók, rábaközi regék hőse. A „Soproni Szemle“ külön lenyomata. Ára 3 P. Ruszkabányai bizománya. 38 oldal. Német kivonattal. Missuray-Krúg Lajost eddig mint költőt ismertünk csak s mint ilyen lapunkban is gyakran méltattuk értékes alkotásait. A fenti című munkában mint jeles tanulmány írója lép elibénk, aki az idevonatkozó irodalom alapos ismeretében s a kérdés minden oldalú szeretetteljes megvilágításával szól hozzá a Rábaköz ismert torzszülöttének, Hány Istók problémájához. A kis könyvet szerző az ismert etnográfusnak, dr. Solymossy Sándornak ajánlotta. A szerző mindenekelőtt a képekkel is illusztrált munkában magával a Hansággal foglalkozik. Ki volt Hány Istók? Egyesek szerint szörny- szülött, mások szerint cigányvér. A Hanságon pedig Hóman Bálint szerint már a honfoglalás idejében telepedett le Szovárd és Lel hadnagyok törzse. 1096-ban Bouillon Gottfried keresztes hada hetekig táborozott a mai Pottendorf határán. A keresztes hadak parancsnokát Könyves Kálmán Sopron királyi várába hívta meg és a Fertő taván vert hídon találkoztak. A Hanság urai legnagyobbrészt Albrecht főherceg, Esterházy herceg, a báró Sina örökösökön kívül sopron- és mosonmegyei községek voltak. Gyakran pusztított tűzvész. 1896-ban 1700 kát. hold égett le. A múlt században gyulladt ki Albrecht főherceg hanya is. 4000 kát. holdnyi terület lett hosszú időre használhatatlanná. A madárvilágból kiemelendő: kócsag, hattyú, sirály, vércse különböző faja. A sok nevezetes tava közt kiemelendő a medence legmélyebb pontján, Oslitól északra húzódó Harcsa- vagy Királytó. Az itt elterülő Éger-erdő egyik fatörzsébe kapaszkodva találták meg kapuvári halászemberek Hány Istókot, bevitték a várba, úgy-ahogy felöltöztették és a plébános feltételesen megkeresztelte. Feltételesen, mert nem tudhatta, vájjon volt-e már keresztelve a csak motyogó, kaffogó, eszelős embertorzó. 1749. március 17-én találták meg őt s a két halászember: Nagy Ferenc és Molnár Mihály. A Hány Istók Jókai: „Névtelen vár“ c. regényének is hőse. Jókai érdeklődését valószínűleg Zerpák Antal kapuvári plébánosnak a Vasárnapi Újságban megjelent közleménye keltette fel. A Névtelen vár kapcsolatával megemlítendő, hogy Jókai Fertőszeg községe nem más, mint Pomogy, szintén Moson megyében. Teljesen költött alakja a regénynek: Sátán Laci. Missuray-Krúg különösen kiváló, regényben való feldolgozásra alkalmas tárgynak tekinti a népdalokban is megénekelt hanyi szegénylegény, Daczó Pista szomorú szerelmi történetét. Hány Istók állítólagos szobrát tárgyalja ezek után a szerző. Ezt Zerpák Antal, Mohi Adolf is említi, majd Németh János, Kapuvár tudós prépostja is foglalkozik vele. E szobor azonban csak valószínűleg egy idegen, kínai férfi mása. Ezt követőleg Missuray-Krúg Lajos azzal a két szerzővel foglalkozik, ki a Hány Istókot színpadra vitte: „Hány 283
