Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 12. szám - Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást?
269 Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást ?* írta: dr. Garai József. Kezdetben tehát a nézés és a tapintás együtt szerepel, később elválik és a nézésből az olvasás, a tapintásból pedig az írás fog kifejlődni. Hogy melyiket kezdi el előbb a gyermek, az teljesen egyéni hajlamaitól függ. Montessori e ponton nem eléggé következetes, mert éppen ezen eljárását a gyengeelméjű gyermekek tanítására állapította meg és éppen azoknál tartotta különösen fontosnak az érzékszervek elszigetelését, itt pedig nem. Másrészt pedig a betűalakok csoportosítása ellen írt, azonban ő maga is csoportosította azokat. Csoportjai azonban nem egyeznek meg a szokásos és ma is használatos betűcsoportokkal. Muhcow rámutat arra,4 hogy amíg a modern pszichológiai mozgalmak a verbalizmust és a könyvtudományt ki akarják küszöböl- tetni azzal, hogy minél többet akarnak az életből és magukból a dolgokból tanultatni, addig Montessori a könyvtudásra támaszkodik. Ha a gyermek könnyen tanul írni és olvasni, még mindig fennmarad azon kérdés mérlegelése is: előnyös-e az, ha tud olvasni és írni? Nem gátlás-e az, amely eltereli a gyermeket egyéb problémáitól? Fröbellel összevetve azt a megállapítást teszi Muchow, hogy utóbbi felfogásának előnyét abban látja, hogy a gyermek tapasztalatait Fröbel szerint a későbbi iskolai oktatás soha, a legnagyobb erőfeszítések árán sem pótolhatja.5 Muchow elismeri6, hogy a gyermekek a gyermekotthonban szokatlan rövid idő alatt megtanulnak írni. Azon műfogást is, hogy az írásfolyamat résztevékenységeit külön gyakoroltatja, előnyösnek tartja. A rajznak felhasználását is célszerűének mondja. Szerinte a dörzspapír megérintése teljesen mechanikai művelet, amely a szemlélőre egészen különös, kissé buta benyomásként hat. Elismeri, hogy része van az írás gyors megtanulásában; kérdezi azonban, hogy tényleg szükség van-e arra, hogy a gyermek előbb hosszabb időn át evvel foglalkozzon és értelmetlenül dörzspapír betűket tapogasson. A modern elemi iskolában később kezdik az írást és mechanikus előgyakorlatok nélkül u. annyi idő alatt érik el a megfelelő eredményt. Az pedig, hogy Montessori-nak később sok vesződségébe kerül, hogy a gyermek sajátkezűleg kirakott vagy írt szavakat el tudjon olvasni és hogy arra ráismerjen — amikor a megfelelő tárgy előtte is van — mutatja a módszer mechanikus voltát. Egyik oldalon a mutatkozó előnyt, a másik oldalon így rombolja le. Muchow rámutat arra is,7 hogy míg Montessori-nál a betűk, majd a hangösszekapcsolások körül nehézségek vannak és sok elszigetelt betű írása megtanulása után írhat csak a gyermek szavakat, 4 Hecker—Muchow: Fridrich Fröbel und Maria Montessori. Leipzig, 1931. 140 1. 5 Fröbel, Fr.: Die Menschenerziehung. 1926. # Mint 4 103. 1. 7 Mint 4 144. 1.
