Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 12. szám - Olvasóink és előfizetőink figyelmébe! - Dr. Papp Ferenc (1871-1943.)
267 lenségből választotta a tanári pályát, hanem szent elhivatás érzése alapján. Életrajzi adataiból a fontosabbakat idejegyzem, hogy mi, akik az ő fenkölt gondolkodásának élő tanúi lehettünk, példát is vegyünk tőle. A soproni liceum elvégzése után beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, ahol 1895-ben a bölcsészettudományok királygyürüs doktorává avatták! Ő volt az első királygyűrűs doktor. Vele együtt avatták a jogtudományok doktoraivá a nemrég elhunyt Hegedűs Lórántot és a ma is élő Szladics Sándort. Egyetemi évei alatt nevelőséget vállalt a gr. Teleky családnál, ahol Domokos és Géza grófok nevelője volt. Ezt az állást neves tanára Gyulai Pál szerezte számára, aki szintén e családnál volt (az idősebb Teleky grófnál) annak idején titkár s a fiatal grófné kérésére ajánlotta a kiváló tehetségű Papp Ferencet. A nyári szünidőt a Teleky család gernyeszegi (Erdély) birtokán töltötte, ahol ifjúi szívét megbabonázta Erdély vadregényes, titokzatos földje. Erdélyi tartózkodása alkalmával tett szert oly ismeretségekre, amelyek nagy és döntő hatást gyakoroltak minden szépért hevülő lelkére. Br. Mednyánszky László híres festő, ugyancsak egy másik híres festő: Kacziány Gábor volt számára Erdély megszerettetője. Fráter Lóránthoz is meleg barátság fűzte. A pesti kolera miatt szüneteltek az egyetemi előadások és a nevelősködés mellett Papp Ferenc nem nagyon készülhetett a tanári szakvizsgára. Az idősebb Papp Ferenc ekkor keményhangú levelet írt fiának, amelyben tudtára, adta, hogy a szülői házban szabadon készülhet a vizsgára. Térjen meg tehát a szülői házba. S a fiú szót fogadott. A vizsgára alaposan felkészült s 1897-ben megszerezte a tanári oklevelet, amelyre büszke volt az édesapja, de büszke lehetett maga Papp Ferenc is. Csupa kitűnő és dicséretes szerepel e díszes papíron. Boldog ifjú, akinek oklevelét még Gyulai Pál, Ponori Tewrewk Emil, Medveczky Frigyes, Alexander Bernát tanárok és Beöthy Zsolt, mint elnök írta alá. Beöthy Zsolt beajánlása folytán 1897-ben az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumához került, ahol 3 éven át tanított s hogy vonzó egyénisége, eredményes tanítása mennyire megnyerte az iskolafenntartókat, bizonyságai azok az elismerő levelek, amelyek szépen, csendben meghúzódnak az immár árvává vált íróasztal fiókjában s amelyeket az özvegy, a férjét mindenkor, mindenben segítő hűséges feleség most oly büszkén mutogat meg nekem. 1900-ban az I. kerületi áll. gimnáziumhoz került, amelynek kötelékében egész 1918-ig működött. Ekkor áthelyezték a budapesti tanárképző gyakorlógimnáziumához, ahol 1919-ben az igazgatói teendők ellátásával is megbízták. E megbízatást azonban egy év múlva elhárítja magától, mert úgy érezte, hogy e hivatás s az azzal járó munka meggátolja őt az irodalommal való foglalkozásban, amiről azonban nem akart és nem is tudott volna lemondani. 1906-ban kötött házasságot Horváth Jolánnal, Horváth János kemenesmagasi földbirtokos leányával, akivel mindvégig példás családi életet élt. 1935-ben kinevezték középiskolai igazgatóvá az V. fizetési osztályba. Három év múlva, 1938-ban nyugalombavonult. Ez alkalomból megkapta a Signum Laudist. Tanítványai könnyes
