Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 12. szám - Bizonnyal ragadd meg!
Cegléd, 1943 december hó. XLIX. évfolyam, 12. sz. E99NGÉLIRUS NÉPISKOLA AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TANÍTÓEGYESÜLET FOLYÓIRATA Felelős szerkesztő : Felelős kiadó : SOMOGYI BÉLA 0 Z V. K 1 S Z E L Y JÁ N 0 S N É MEGJELENIK HAVONTA. Szerkesztőség : Sopron, Evangélikus Líceum és Tanítóképzöinlézet, Képezde-u 14. Telefon : Sopron, 106. Kiadóhivatal : Cegléd, V. k., Batthyány-u. 24. sz. ELŐFIZETÉS] ÁR: Egész évre . . 10'— P, fél évre 5'— P Postatakarékcsekkszámla : 42.523 Bizonnyal ragadd meg! Lukács 2 : 17. Az irgalmatlan szolga a második számadás után a hóhér kezébe került. Hogyan lehet, hogy jelentéktelen összeget nem tudott szolgatársának elengedni, hiszen neki temérdek adósságát elengedte a király? De konok szíve nem értékelte a neki elengedett tartozást. Nem eszmélt rá, hogy adósságától megszabadulva, mihez foghat. Ura nyilván azért engedte el neki a 10.000 talentumot, hogy szolgálatában újra gyönyörűségét lelje. Hogy terhétől megszabadulva, szolgálatában előbbre jusson az Ország dicsőségére. Az irgalmatlan szolga lelkében azonban a nagy adósságtól való megszabadulás annyi örömöt nem keltett, hogy örömében társának 100 dénárt el tudott volna engedni. A szolga legfőbb vágya és élettartalma nem ez volt: Jöjjön el, Királyom, országod! De ha nem ez tölt el bennünket, van-e akkor egyáltalán értelme a létnek? Az Ige testté létele és e Test értünk való feláldoztatása ezt' a tényt is jelenti végeredményben: „Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked“ (Mt. 18:32), hogyan vethetted szolgatársadat börtönbe, mikor én a könyörületességemmel új élet kapuját nyitottam meg előtted? — Vájjon a hóhér kezébe esett Európa egyes lelkei és társadalmai a háború, a légi terror csapásai alatt ráeszmélnek-e, hogy az első világháború volt a reformáció óta újra megromlott keresztyén társadalom első számadása. És ezután nem kellett volna elkövetkeznie a másodiknak, ha értékeltük volna a nekünk ajándékozott, meghosszabbított kegyelmi időt. — Most már nincs más választás számunkra, vagy elveszünk e háború ítéletében, vagy felébredünk s addig harcolunk, míg bele nem olvad dicsőítő énekünk a bethlehemi angyalok karába. Úgy legyen. Ámen. N. J.
