Evangélikus Népiskola, 1943

1943 / 11. szám - Az evangélikus tanítóság időszerű kérdései

244 a közöny és meddő állásfoglalás. De van sok biztató jel is! Vannak építő nemzedékek, akoltó ifjú erők. Tőlük várjuk, hogy égjenek, lobogjanak s élesszék az egyesületi eszmék lángját! Legutóbb Kapi Béla pöspök úr állította oltár mellé egyik nagy egyesületi közösségünket: a dunántúli egyházkerületi Tanítóegyesü­let tagjait! Akik ott voltunk, éreztük, hogy valóban egyházunk és nemzetünk eszméinek oltárai mellett kell állnunk, mert az idők ide­parancsoltak bennünket. Őrizzük azért a hit és hazaszeretet oltá­rait! így szolgáljuk legnagyobb egyesületi közösségünket: országos egyesületünkét is! ' S. Az evangélikus tanítóság időszerű kérdései.*) Az evangélikus tanító két kari közösségnek a tagja. A szükebb körön belül azokkal találkozik, akikkel egy oltár mellett szíthatja az evangéliumi hit és egyházi szellem tüzét. Itt kettős testvériség kapcsolja őt össze kartársaival: a hitterstvériség és a tanítótestvéri­ség. A másik közösség nagyobb átmérőjű: magábaöleli az ország egész tanítói társadalmát, melynek az evangélikus tanító szerveze­tileg is és lelki szálak vonzása következtében is: tagja. Vessünk most egy pillantást erre az egyközéppontú kettős kö­zösségre. Vizsgáljuk meg, melyek azok a kérdések, amelyek ma az evangélikus tanítót úgyis, mint evangélikust és úgyis, mint taní­tót foglalkoztatják. Az evangélikus tanító működésének színhelyét, az iskolát — nagyon találóan — az egyház veteményeskertjének szoktuk nevezni. Az evangélikus iskola tehát elsősorban az egyházé. Az egyház, mint iskolafenntartó, nemcsak az iskola dologi szükségleteit, ha­nem az iskolai munka szellemi föltételeit is biztosítja. Ez utóbbia­kat a tanító személyében. Amilyen a tanító, olyan az iskola. Ebből következik, hogy evangélikus egyházunk nagy figyelmet fordít a tanítóképzésre, anyagi lehetőségeihez mérten abba aktive is bele­kapcsolódik. Az evangéliumi szellemű és öntudatos tanítókat azonban nem­csak az evangélikus tanítóképzők nevelik. Aki életét arra szánta, hogy a tanítói hivatás ,,szép és gyönyörűséges igáját” hordozza és magvetője legyen az evangéliumi hitnek és tudománynak, annak lelkében az evangélikus szellem és öntudat akkor is elvégezte a a maga átalakító, nevelői munkásságát, ha történetesen new evang. jellegű tanítóképzőt látogatott. A mi hitigazságaink a lutheri szellem világosító ereje, ez' evangélikus egyházi és társadalmi élet közvet­lensége, bensősége talán sehol sem éreztetik annyira megterméke­nyítő, áldásos hatásukat, mint azoknak a lelkében, akik életük cél­jául tűzték az egyházépítő munkát. A lelkész és tanító személye * A dunáninneni egyházkerületi tanítóegyesület lévai közgyűlésén elő­adta: Boros Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom