Evangélikus Népiskola, 1943

1943 / 6. szám - Sátory Vilmos: A karaktervizsgálat és besorolás módjáról

122

A karaktervizsgálat és besorolás módjáról.

Előző ismertetésemben rámutattam arra, hogy milyen alapvetően fontosak az ember veleszületett alapsajátságai, az adottságok, amikből senki nem szállhat ki a maga jóvoltából és senkit nem emelhetünk ki a legerősebb nevelői rászoktatással sem. Megjegyeztük azonban, hogy a külső tényezők vagy elősegíthetik — vagy meggátolhatják az alaptermészet teljes kibontakozását; ez azt jelenti, hogy a nevelés nemcsak jogot kap, — de határozott és szükségszerű parancsot is a nevelésre: támogatásra és gátlásra, mikor, ahogyan szükséges! Elengedhetetlenül szükséges azonban, hogy a nevelendő- nek a lelki alkatát megismerjük, hogy be tudjuk sorolni alapalkatát oda, ahová való és állandóan világosan álljon előttünk, mit kell tennünk, mit kell erősítenünk és mit kell elnyomnunk benne?

A célom most az, hogy a lelki alapalkat meghatározására példát mutassak és a besorolásból eredő megismerések jelentőségét vázoljam. Ehhez elsősorban fel kell idéznem azt a schémát, amelyet múlt cikkemben (márc. l.-i szám) közöltem, ahol tudvalevőleg I. rögzítő és II. fluktuáló lelkitipusról van szó, mindegyik erős és gyenge vitális energiájú csoportra oszlik, azonfelül mindezeket még 3 szempontból osztottuk be, a kedély erős optimista, — erős pesszimista beállítása és gyenge beállítása, csekély érzékenysége szerint, így összesen 12 csoportot kapunk, ezeket A-tól M-ig betűkkel jeleztük. (L. nevezett számban a táblázatot!)

Mármost azt kérdik olvasóim, mit érek vele, ha meg tudom állapítani valamely egyénről, hogy alapalkata pl. megfelel C-nek? — Tudnunk kell, hogy a megállapított csoportoknak állandó ismertetőjelei, tulajdonságai vannak, amelyek — anélkül, hogy merő beskatulyázást óhajtanánk eszközölni, — minden az illető csoportba tartozó egyénnél többé-kevésbbé megtalálhatók. Ha ismerem a csoport tulajdonságát, lelkiirányát, akkor megértem, hogy N. N., aki abba a csoportba tartozik, annak megfelelően fog minden hatásra reagálni s nem fog pl. meglepni, hogy amikor én csupa derűt akarok valamivel kihangolni belőle, ő borús meglátásokhoz jut el, hanem tudva a beállítottságát, eleve számításba veszem azt. A besorolásnál alapvető jelentősége jut az érzelmi reakciónak és a szellemi visszahatásnak, egyszóval, hogy egy külső hatásra a léiek gépezetében milyen megmozdulás támad (perseveratio)?

Nagyon érdekes tapasztalatra jutott el F. Frommann a tübingci pedagógiai semináriumban e téren. Galvánárammal látta el a kísérleti személyt és e „pszicho-galvánikus kísérletei” kapcsán a hatások visszahatását az egyénben a hozzákapcsolt galvánométeren a kilengések nagyságából megfigyelte és lemérte.

Hogy a lelki alkatnak nemcsak belső, — hanem külső velejárói s ismertető jelei vannak, azt Kretschmer Ernő vizsgálódásai és statisztikája bizonyítják. Ö pszihopathologiai vizsgálatai során megállapította az alábbi táblázatot, amelyből határozottan kitűnik, hogy bizonyos lelki elváltozások, betegségek, az esetek túlnyomó számában a testialkat milyenségével is össze vannak kapcsolva s így a hozzáértő, első pillanatra felteheti a lelki alkat eshetőségét.