Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 5. szám - Dr. Philipp Kálmán: A nyolcosztályos népiskola, amint egy gimnáziumi tanár látja.
104 hogy „érzelmi és akarati hatásokat is keltsen a tanulóban“, hogy „további ismeretszerzésre ösztönözzön, szellemi erőfeszítésre serkentsen“,1 2 egyszóval munkáltasson. A tanmenetben természetesen szerepel a sok elméleti anyag, amivel foglalkozni kell, amit meg kell értetni a tanulókkal, ami sok időbe kerül s ami végeredményben az olvasmány, a költemény tárgyalásának rovására esik. A magyar, történelem és földrajz egy csoportban foglalhatók össze. Tanításuk az élményszerű alapon ama kapcsolatok révén, amely őket egymással összeköti, ideálisan történhetik. Ép ezért minden olyan elem, jelenség, ami az élményszerű tárgyalást gátolhatná, alapját megingathatná, vagy természetes kapcsolás útján a tárgyalás keretébe be nem foglalható, kerülendő. És amint a formai elemeknek a tárgy rovására történő tárgyalását elítéljük, épúgy kerülni kell a tárgyalás alkalmával lehetőleg minden absztrakciót. Absztrahálásra az életbe kilépő nép gyermekének nincsen szüksége. Ez fokozottan áll a mag3^ar népre, amely józan, reális alapú gondolkodásában, konkrétumokból összetevődő szólamaiban, nyelvezetében valóságos filozófus! Ép azért kerülendők az ilyen témák: „A magyar nép lelke a dalban” vagy bármelyik költeménynek clyan alapon történő tárgyalása, amely gondolatok, érzelmek után kutat, vagy a „tanult és olvasott írásművek csoportosítása alak, tartalom és gondolatmenet alapján”. Ahelyett sokkal megfelelőbb és célravezetőbb volna: „Írjatok le egy magyar népdalt. Mi szépet tanultok belőle a magyar népről”, vagy felírjuk a táblára Végvári versének címét: „Eredj, ha tudsz“, milyen a magyar ember? a magyar ember hazaszeretetéről, a magyar röghöz való ragaszkodásról. A műfajokra vonatkozó ismertetéseket hagyjuk az irodalomtörténészre, eszthetikusra vagy műbírálóra, helyesebben azokra az iskolanemekre, ahonnan előbbiek kikerülhetnek. Ép így vagyunk az alkalmakhoz fűződő elmélkedésekkel. Sohasem legyünk kíváncsiak nagyheti, nagypénteki, húsvéti, karácsonyi gondolatokra, hanem beszéltessük növendékeinket Krisztus életéről, szenvedéseiről, haláláról, feltámadásáról, helyesebben azokról a reminiszcenciákról, ame- Ivek az emlékünnepekhez fűződnek. Ezekről növendékeinknek sok érdekes, eredeti mondanivalójuk lesz * Szép dolog szemelvényeket olvastatni a legújabb irodalomból, de céltalan. Az életbe kikerülő növendéknek kezébe pengős és félpengős regények kerülnek és a jobb sorsra érdemes Surányi, Kodo- lányi, Makkai, Tormay Cecil, stb. nevei is feledésbe mennek. Helyette a magyar klasszikusokat olvastassuk minél többet, minél behatóbban, de nem agyonmagyarázva, hanem — mint azt az útmutatások helyesen kiemelik — a művek szóljanak lehetőleg magukért. (Vége köv.) 1 Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskolák számára. Általános útmutatások. III. k. 2 A gyakorlatok címeit illetőleg ne törekedjünk minél rövidebb, „sokat mondani akaró” címekre. Adjunk megfogható, tanácsszámba menőket.
