Evangélikus Népiskola, 1942

1942 / 4. szám - Sátory Vilmos: Eltérések a kétnembeli ifjúság nevelésében

77

tárja ki a lélek kapuját s teszi azt az ismeretek számára befogadóképessé, a nevelésben és tanításban döntő szerephez jut. A kis fiú érdeklődési vonala a mozgásos játékoknál kezdve kiterjed kocsira, lóra, mindenféle járműre, repülőgépekre, katonákra, — ennek egyenes folytatása érdeklődése a természettudományok, főleg a fizika iránt, amivel szorosan összefügg a mechanika szeretete, a fúrás-faragás, kísérletezés. Olvasmányaiban a mozgalmas irodalmat, kalandos regényeket, útirajzokat kedveli. Érettebb korban határozott érzéke van a történelemhez és földrajzhoz, szívesen tanulja ezeket, érdeklődéssel hallgatja a magyarázatokat, önállóan gondolkodik, bizonyos tanulságot szűr le, szinte bölcselkedik, kérdései vannak tanítóihoz. Gyakorlati irányú érdeklődéséből folyik a mozgási- és kalandvágya, amely sok kirándulásnak, csatangolásnak, a cserkészkedésnek eredője.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a leányok átlagban sem érdeklődést, sem érzéket nem mutatnak mindezen ismeretágak és velük összefüggő cselekvések iránt. A fizika a legnehezebb tantárgy számukra; a történelem, földrajz, vegytan, alkotmánytan tanulásában sem önállóságot, sem kezdeményezést, kérdező hajlamot nem mutatnak. Az ezekben elért eredményeik pusztán lelki- ismeretes szorgalmuk eredménye. Az a nevelő, aki fiúk után leányokat tanít e tárgyakra, bizonyára csalódva kénytelen megállapítani az érdeklődés és érzék hiányát.. — Viszont kisebb korban a mesék, nagyobb korban az irodalom talán jobban érdekli a leányokat, mint a fiúkat; a történelemből pedig az életrajzok, némely epizódszerű részletek kapják meg őket. A természettudományokból talán még a növénytanon kíséri őket végig érdeklődés. — A számtan, nyelvtan, idegen nyelvek éppen úgy érdeklik a leányokat is, mint a fiúkat; elég nagy százalék átlagon felüli eredményt ér el, bár a gyengébb, passzívabb lelkiállapotukból folyik, hogy ez a kezdeményezés, merész lendület náluk nincs meg, mint pl. egy-egy jó fiúosztályban.

Mit csinál a nevelő, ezen eltérések ismeretében? A mélyen gyökerező sajátságokat megszűntetni nem tudja, enyhíteni azonban igen, ha pl. azokban a tárgyakban, melyek iránt valamelyik nem kevésbbé érdeklődik, kidomborít, vagy belevisz olyan részleteket, melyek a nem sajátos beállítottságának irányába esnek.

Vizsgálódásunk másik pontja a gondolkodó képesség. E téren is a fiúké az elsőség; logikusabb, áttekintőbb, nagyobb távlatokban mozgó a gondolkodásuk, mint a leányoké. A leányok gondolkodása érzelmileg erősen aláfestett, a gondolat magával viszi legtöbbször az érzelmeket is. Ebből ismét az adódik a nevelő számára, hogy a fiúknál külön gondot okoz az érzelmek megindítása, míg a leányoknál csak meg kell pendítenie s már buzognak a cselekvésre ösztönző érzések. A kedélyképzés, továbbá az akarat nevelői megindítása könnyebb a leányoknál. Viszont fontos teendő a leányok nevelőinél, hogy helyes távlat keresésére tanítsák őket. Tudják megkülönböztetni a fontosat a jelentéktelentől, tudják megállapítani, mikor fontos a részlet és mikor kell általánosítani. Általános női gondolkodásbeli sajátság, ugyanis, hogy ott általínosítanak, ahol nem kel-