Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 8. szám - Hírek - Kántori rovat - A „Jaj, de bús ez a ravatal..keletkezése
Károly, e sorok írója is, meglelhető Révfy Géza Karénekes könyvvében is. A mai ékkv szerkesztése idejében — 1910 körül —, Payr Sándor, aki ismerte a dallamot, evang. szöveget akart a dallamra alkalmazni. Erre vonatkozólag ezt írta 1937 január 12.-es levelében hozzám: „Ez a dallam Berecz Imre győri evang. orgonistának volt kedves halotti éneke 1887 körül. Halála után a győri tanítók neki tulajdonították. Én kételkedem. Ahol csak jó pápista kántorral találkoztam, megkérdeztem: nem ismerik-e? De a daliamról nem tudtak. így mertük mi is Kapival Berecz neve alatt közölni.” (Egyet, kkv, 1912. 234. sz.) Payr azután az Uj Zengedező (1743. és 1768.) 322. sz. énekét: Ó Istenem, melly sok vétkem, mint keseregiet engem = Ach Gott und Herr wie gross und schwer) (6 = 4. 4. 7. 4. 4. 7.) dolgozta át s írta át nyolc soros énekké 2—2 vers egybefoglalásával (11 vers helyett ötöt írva) a Jaj, de bús. ez a ravatal dallamára. Az ének német szerzőjéül a régi német ékek s a Dtúli is (319.) Rutilius Mártont, a 19. századiak Göldelius Jánost, az 1931-es Ev. Gbuch für Pomm. und Brandenb. 143. sz. alatt Major Jánost nevezik meg. Tehát a Jaj, de bús ez a ravatal (559.) Mindszenthy Gedeon szövege, Zsasskovszky Ferenc dallamára alkalmazta Berecz Imre, a dallam öt sorát modulálva a 6.-ban hozzáképezve a 7. és 8. sort. Payr Sándor pedig Major János német szövegét alakította át s vitte be evang. egyházi gyakorlatba: Ó nagy Isten, sok a vétkem... névvel. Ez az adatokkal bizonyítottam valóság. Elefánty Sándor. * F oly óiratszemle Zeneközlöny 1942 július 1. Bevezetőben nyilatkozatot közöl Révész Imre püspök tollából a leendő új énekeskönyv és a zsoltárok tárgyában — Javaslat a Magyar Református Énekvezérek Egyesülete („Mrée”) által a zsinathoz felterjesztendő memorandum tárgyában s érdekében. „Szomorú az énekvezérek helyzete. Sok helyen nem kapják meg rendesen járandóságaikat, sok helyen leszállítják fizetésüket, nem veszik számba korpótlékra vonatkozó igényüket, nem töltik be rendes állásként a rendszeresített énekvezéri állásokat, nincs rendezve a nyugdíjügyük, helyi személy szerint ingadozik a szolgálati állapotuk, nincsen a minden tisztviselőnek kijáró évi rendes szabadságuk, nincsen elég megbecsültetésük. Pedig ma már érettségit meghaladó a végzettségük, néhány évvel kevesebb a lelki- pásztorokénál. Az arány 9:12.” A továbbiakban Tálos József javaslatokat közöl a kántorok anyagi és jogi helyzetének rendezésére. — Szabó Gyula ,,Űj énekszövegeket” címen az énekszövegek formai és tartalmi szempontjairól ír. P. Z Augusztus 10-én 20 óra 25-kor Bp. Il-n „A charlottenburgi Bach orgona” címen hanglemezekkel kísért előadást tart Peskó Zoltán. Szerkesztői üzenet. Németh Sándor Lébény. Köszönöm a küldött kéziratokat. Sorra kerülnek. Kérem a pedagógiai tárgyút is. Nyomda számára csak a papírlap egyik oldalára szíveskedjék írni. Üdvözlet. Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléd.
