Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 5. szám - Kántori rovat
124 ev. gimnázium („Líceum") ifjúsága, valamint az ev. ieányegylet tagjaiból és theológusokból alakult vegyeskar. 1941. április 6. A budai évang. egyházi énekkar templomi hangversenye a bécsikaputéri templomban. Orgonáit Weltler Jenő. Előadta Bach J. S. és Rajter Lajos egy-egy korálelőjátékát, valamint Bach J. S. e-moll preludium és fugáját. Az énekkar Koch István vezénylete alatt Gasparini és Bach J. S. kórusait, Nyberg „Szelíd szemed, Ür Jézus"-át és a magyar gályarabok énekét énekelte. Ezenfelül magánének- és hegedűszámok is voltak. F olyóiratszemle. „Katolikus Kántor“, 1941 március. — Veress Endre: Hangképzés az énekkarban. „A rezonálás kelti a hang színét; a mellrezonancia szolgáltatja a zengő erőt az alacsonyabb felhangokkal, a fejrezonancia pedig a csillogó csengést a magasabb felhangokkal. Énekünk csak akkor vivőerős és csengő, átütő erejű, tehát fejrezonanciában gazdag, ha a hanghullámot előre, az ínyhez vetítjük. A hangirányítást a nyelv végzi. Hátsó domborulatának kell olyannak lennie, hogy a légcsőből függőlegesen felemelkedő hanghullámot szelíden előrekanyarítsa.“ „Magyar Kórus“, 41. szám (1941 tavasz). — Ennek a számnak a hangjegymellékletei közül többet a mi kórusaink figyelmébe is ajánlunk. Mindenekelőtt Gumpelzháimer két kórusa („Két ének Jézushoz“, MK. 490. sz.) tarthat számot érdeklődésünkre, még pedig nem csupán a szerző személye révén, hanem főleg azért, mert mind a kettő könnyű és szép háromszólamú vegyeskar (két női- és egy férfi-szólam). Az első darabot mi már régebben közöltük temetési szöveggel („Békében és bátran megyek“), most pedig „Jézus, kit szívünk mélye áld“ szöveggel (Gábor Jánostól) jelent meg a darab, tehát minden olyan időben énekelhető, amikor a Jézushoz szóló könyörgés alkalomszerű. Ugyanez áll a második darabra is („Jézus, egyetlen éltetőnk“). Hasonló szólambeosztású, de egészen könnyű és igen rövid darab a MK. 491. sz. lapon Triller Valentintól közölt „Jöjj áldjuk mind az Urat“ szövegű kórus. Az ugyanezen lapon kiadott Cordans-kórus szövegileg ugyan szintén megfelelne nekünk, de a mű zenei stílusa kissé elüt az ev. egyházi zene mestereitől. A MK. 174. sz. a. megjelent Pizari-kórus („Szép énekszó“, Babits M. után Kerényi Gy.) — annak ellenére, hogy Cordans-nál későbbi szerzőtől való — jól beleillik a mi egyházi zenénk stílusába; szövege Virágvasárnapra, Husvétra, vagy Áldozócsütörtökre alkalmas. Bárdos Lajos két húsvéti éneke közül (MK. 492. sz.) különösen az „Örvendjetek angyalok!“ szövegűre hívjuk fel a figyelmet, melyet kétszólamú női- vagy gyermekkar énekelhet, orgona- vagy harmó- niumkísérettel. Végül a MK. 469. sz. a. „Ó fájdalmas, szomorú Szűzanya“ címmel Kerényi Györgytől közölt kétszólamú énekfeldolgozás cantus firmus-ával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a dallamot a nép ajkáról Gomba somogymegyei községben az 1934. év nyarán jegyezte le Kerényi; e dallam igen közeli rokonságban van a „Kegyes Jézus, én imádságomra“ énekünkkel. Az ismertetett hangjegyek ára számonkint 30 fillér, tíz példányon felül darabon- kint 8 fillér. Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléden.
