Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 2. szám - A Tanterv változásai

38 tunk a nemzet testében élő honfitársainktól. Mi. budapesti tanítók is nagyon örülhetünk az óratöbbletnek azért is, mert a fővárosi gyermekek között is sok a rossz kiejtéssel beszélő és ezért rossz he­lyesírási készségű gyermek. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a bu­dapesti szülők egy része előbb idegen nyelvekre taníttatja gyerme­két s később tanulhatja meg a gyermek az anyanyelvét. Bármeny­nyire is értékeljük a nyelvtudást, ezt az eljárást semmiképpen sem helyeselhetjük. Nekünk mindenesetre igyekeznünk kell a Nyelvé­ben él a nemzet igazsága szellemében munkálkodnunk. E munka erkölcsi értéke mindjárt a vallástan tanítása után következik. Jogos a csodálkozás, hogy miért csak most kapunk több helyes­írási órát s a tanítóság régi óhaja miért nem érvényesülhetett ré­gebben. Egyben bizonyíték az egy év alatt elért eredmény arra, hogy a tanítóság a legilletékesebb a ténylegesen elért eredmények felülbírálására s talán figyelmeztető is, hogy hasonló óhajok hama­rabb érjék el céljukat. Az időtöbbletet én a következő módon igyekeztem hasznosítani. Az egy órára felvett helyesírási anyag elvégzése után a már letár­gyalt olvasmányokból kikerestettem a helyesírási szempontból nehéz szavakat. Minthogy a magyar helyesírás főleg a kiejtésen alapul, hangosan mondattam őket többször, a legnehezebb eseteket aláhúzattam, néha gyorsan a táblára írtam, mert a helyesírás meg­tanulását a látás segíti elő legjobban. Ezt az anyagot akár iskolai, akár otthoni másolási feladatul állandóan felhasználhattam. Ha he­lyesírási szempontból is fontos nyelvi tényt tanítunk, akkor is igen eredményes begyakorlásnak bizonyul ez az eljárás, természetesen csak a célunk elérését szolgáló szavakra irányítva a figyelmet. A szótani és mondattani elemzést is elegendő mértékben gyakorolhat­tam s megtaníthattam, amit a középiskolákban különösképpen kíván­nak a tanulóktól. Az utasításban is benne vannak az előbbiek s má­sok is gyakorolják őket, csak azért említettem, hogy az időtöbblet értékét szemléltessem s esetleg újabb, jó eredményeket biztosító el­járások felvetődhessenek velük kapcsolatban. Nehezebb kérdésnek látom azt a változtatást, hogy a III. és IV. osztályok természetrajz, gazdaságtan és háztartástan anyagát beolvasztották a beszéd- és értelemgyakorlatok tananyagába, az utóbbinak régebbi tananyagát megszűkítve, az óraszámot a III. osztályban 3-ról 4-re, a IV. osz­tályban 2-ről 3-ra emelve, s ezzel az előbbi, mint külön tantárgy, megszűnt. A változást a miniszteri rendelet így okolja meg: „Ele­get kívánok tenni a tanítóság és felügyeleti szerveim részéről ismé­telten elhangzott ama kívánságnak, hogy a III. és IV. osztályban a beszéd- és értelemgyakorlatok, valamint a természeti és gazdasági ismeretek körében párhuzamosan tanított ismeretek megismétlődé­sét megszüntessem és egyúttal szorosabb kapcsolatot teremtsek a két egymáshoz közel álló tárgy között. A két tárgy közös ismeret­körének összevonásával ugyanis a tanulók áttekintése az anyagon sokkal alaposabbá válik, másfelől pedig az életben szükséges gya­korlati alapismeretek tanítása egységesebb lesz és nem kell az ösz- szetartozó ismeretek korai szétágazódásától tartani“. A Tanterv. részletes utasítása ezt a népiskolai szempontból általában véve he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom