Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 2. szám - Rozsondai Károly: A tanítóság és a tanítóképző gyakorlóiskolája
31 <ez a gyakorló-iskolának a háttérbe szorítását jelentené. A gyakorlóiskolai munkakörből teljes figyelemmel kísérheti a népiskola és a tanítóság napi életét, a folyton felvetődő kérdéseket. Mondanunk sem kell, hogy ez a gyakorló-iskolai tanítónak munkakörével járó kötelessége is. Az áttekintése növekszik. Az elnök most Körmendről Sopronba került. Mit jelent ez a környezetváltozás az egyesület vezetése szempontjából? Honnan előnyösebb, könnyebb, eredményesebb a vezetés: a fővárosból, vidéki nagyobb városból, kisvárosból vagy éppen egészen kicsiny faluból? A főváros e tekintetben egészen különálló helyzetet jelent. Budapest világváros. Az emberek élete ott általában hajszcltabb. mechanikusabb és anyagiasabb. Akik Budapestre kerülnek vidékről, azoknak a szellemi kapcsolata a szélesebb rétegekkel előbb-utóbb szűkül és módosul. A főváros sajátos világvárosi légköre más mint a vidéké. Különleges nemzetszemlélete is van. A világvárosi ember nem ismeri eléggé a vidéket, a népet és sajnos sokszor nem is érti meg kellőképpen a kérdéseit. A fővárosiak egy része nem eléggé méltányolja a vidék szellemi életét, kiegyensúlyozottabb egészségesebb látásait. A fővárosiak egy jelentékeny hányada — ne vegye senki hántásnak! — a mi véleményünk szerint felületes és tájékozatlan a mi kérdéseink reális megítélésében is. Jobb és egészségesebb tehát, ha nincs minden vezetés fővárosi emberek kezében és a fővárosban. Sopron, mint szellemi és társadalmi környezet úgy országos, mint evangélikus szempontból is jelentékeny a kisebb városokkal és falvakkal szemben is. Sopron ősi művelődési középpont. Nagy- multú, az ország legműveltebb vidéki városa, józan polgársággal, nagy evangélikus gyülekezettel és sok iskolával. Evangélikus Hit- tudományi Kara, ősi gimnáziuma (líceum), Műegyetemi Kara mellett annyi az iskolája, hogy „az iskolák városának“ nevezik. Az országos elnök itt olyan szellemi, pedagógiai és társadalmi légkörben él, ami tájékozottságát fokozza, látását élesíti. Munkásságának támogatására több lehetőség van olyan tényezők részéről is, amelyek eddig a távolság miatt nem fejthettek ki kellő hatást. Az egyházi főhatósággal is közvetlenebbek lesznek a kapcsolatai. A tanítóképzés műhelyéből is látja a tanítóságot. A jelen általa jól ismert talajáról az elképzelt jövőt építheti. Igen fontos ez a látás és ez a működés most, a tanítóképzés akadémiai színvonalra való emelésének időpontjában. A megindulásnál a főirányokat jól kell ismerni és különösen ilyen nehéz időkben van szükség gyakorlott és biztos tájékozódású hajósokra. A remélhetőleg rövidesen új, korszerű hajlékába költöző tanítóképző- intézet sokat fog Somogyi Bélától kapni, mert ő tudja, hogy mi a népiskola és ki az evangélikus tanító, tudja, hogy mi az iskolaszervezet, iskolaigazgatás, mi a tanügyi reform, mi az egyház, mi az a talaj, amelyből a gyakorlatnak, az elvek végrehajtásának ki kell nőnie. Arról, hogy az Evangélikus Népiskola szerkesztésére nézve milyen nagy előnyök származnak a szerkesztője állásváltoztatása