Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 11. szám - Műhelyünkből
281 Már Széchenyi István, a legnagyobb magyar gondolt arra, hogy védekezni kell az árvizek ellen. Minek a szabályozását kezdte meg? (A Tisza szabályozását.) A Dunából is kiszedette a sziklákat, hogy szabadon folyhasson a víz. Azonkívül nagy kotrógépekkel kimélyít- tette a Duna medrét, (Miért kellett kimélyíteni?) Most is az árvizek egyik oka, hogy eliszaposodik a Duna medre. Nemcsak az árvizek miatt baj ez, hanem miért is? (A hajók sem tudnak közlekedni, ha megtelik iszappal a meder.) Ki építtetett először hazánkban gőzhajókat? (Széchenyi István, a legnagyobb magyar.) Láttál-e már te gőzhajót? (Ültél-e benne?) Nem kell félni, hogy elsüllyed az a hajó?) (Miből vannak a nagy gőzhajók? Nézd, itt is van egy darab vas. Tedd bele a vízbe! (Mi történt vele?) Ez a darab vas elsüllyedt! Nézzük meg ezt a vasedényt! Tedd a vízre! Ez még fennmaradt a vizen s úszik. A vasból készült hajó is tud úszni a vizen. Miért úszik a vasból készült hajó? Ezt tanuljuk meg ma! II. Megértetés. a) Itt van egy kalmármérleg. Leveszem egyik serpenyőjét és helyébe ráakasztok 20 dkg. súlyt. A tanító okvetlen szerezzen egy kalmármérleget és mutassa meg azon. Tégy a másik serpenyőbe egy 10 dkg-s súlyt és annyi babot, hogy a mérleg egyensúlyba jöjjön! (Itt van 10 dkg. súly s itt van egy zacskó bab.) Itt van egy pohár víz. Tegyük ez alá ezt a serpenyőt! Töltsük meg egészen tele vízzel a poharat! Állítsuk a serpenyőbe óvatosan! Most felemelem a poharat, hogy a 10 dkg. súly elmerüljön a vízben. Mi történt? (A mérlegnek ez a karja felemelkedett.) Milyen lett itt tehát a benne lévő súly? (Könnyebb.) Hol van a kifolyt víz? Ezt óvatosan félretesszük ide s vigyázunk rá, hogy ki ne dőljön. Most szedj le annyi babot a másik serpenyőből, hogy megint egyensúlyba jöjjön a mérleg. Tegyük ezt a leszedett babot is ide félre! Most vedd le a mérlegről a 20 dkg. súlyt és én óvatosan ráfüggesztem a súlyok által kiszorított vizet tartalmazó serpenyőt. Vedd ki a másik serpenyőből a 10 dkg súlyt és a bennmaradt babot és tegyük helyébe az előbb leszedett babot! Mit látunk? (A mérleg megint egyensúlyban van.) Milyen nehéz lesz tehát a kicsurgott víz? (Mint a leszedett bab.) Meg is mérhetjük külön a kicsurgott vizet: kb. 1 és fél dkg. Annyi a leszedett babnak is a súlya. Tehát mennyit vesztett súlyából a vízbemártott 20 dkg-os? Mint amennyi a helyéből kiszorított víznek a súlya. (Itt kb. 1 és fél dkg-ot.) S a) Nézzétek, így van ez minden testnél. Minden vízbemártott test annyit veszít a súlyából, mint amennyi az általa kiszorított víznek a súlya. Táblára írom. Hány dkg. súlyt mártottunk a vízbe? (20 dkg-ot.) Mennyi volt a helyéből kiszorított víz súlya? (Egy és fél dkg.) Melyik nehezebb, a vízbemártott 20 dkg., vagy a kiszorított víz, vagyis a súlyveszteség. Tud-e úszni a vizen ez a 20 dkg rézsúíy? Mi történik vele? Milyen az általa kiszorított víznél? (Nehezebb! Ne fe-
