Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Megjegyzések
141 gyermekek tiszta tekintete igazságszolgáltatást kér. A tárgyalás során, a tanúk vallomása alapján kiderül, hogy Juliska csúfolta Rózát, rágalmazta, mert irigyelte a gyerekek körében Róza népszerűségét. Fájt néki Róza szorgalmas munkájának gyümölcse, fájt néki, ha a tanítóbácsi simogató tekintetével, vagy elismerő szavaival megdicsérte, irigyelte, hogy pajtásai nem őt rajongják, hanem Rózát. A tárgyalás végén néhány szót szólok általánossság- ban a megbántásról, az okozott fájdalomról, bűnről, megbocsátásról, hogy Juliska lelkét kissé előkészítsem a bocsánatkérésre. Ne haragudjatok egymásra — szólok azután —, fogjátok meg egymás kezét. Juliska, mondd Rózának, hogy ne haragudjék, megbántad, amit tettél. Megdöbbenésemre Juliska leszegett fejjel mozdulatlan marad. A többi gyermek szemét is magasra húzza a váratlan meglepetés, mindnyájan megbotránkoznak. Megbocsátó, meleg hangon biztatom ismét Juliskát a bocsánatkérésre, de mindhiába. Fojtott morajlás suhan végig az osztályon. Ekkor a kis Róza odalép Juliska elé, feléje nyújtja kezét és kéri, hogy béküljenek ki, mire Juliska hátrarántja kezét, fejét mégjobban leszegi, elfordul és fogai között duzzogja: nem. A gyerekek ajkára odafagy a csodálkozás és a dermedt csendben a zord gyűlöletnek fekete madara csapong. Elszorul a sezívem ezen a kudarcon. Vájjon miféle Gonosz borzolta fel így ennek a szegény gyereknek a lelkét? Hogyan fér bele kis gyermekszívbe ennyi szeretetlenség, harag, gyűlölet és konokság? Hogyan tud így megkeményedni egy gyermek szíve? Mi az oka annak, hogy ez a szerencsétlen gyerek ilyen? Kontár- kezek hatása, fertőzött környezet, lelki Összetétel vagy talán a nagy étvágyú Sátán, aki nem elégszik meg a felnőttek zsákmányával, hanem e kis gyermeket is elragadja? Szegény Juliska! Olyan a lelke, mint a szorosan bezárt kagyló, amelyet nem lehet erővel sem kinyitni, egyelőre a szép szó kulcsával sem, talán majd később. Az iskolaablakon bearanylott a tavaszi napfény, de a lel- kemre mégis komor felhők ültek. — íme, a nagy fények tövében sötét árnyékok is vannak! MEGJEGYZÉSEK Adatok a vasmegyei általános tanítóegyesület történetéhez. Kertai János kartársunk lapunk egyik legutóbbi számában a Vasmegyei Ált. Tantóegyesület megalakítására vonatkozó adatokat közölt, egyben felvetette a kérdést, vájjon nem Felsőlövőről indult-e ki a megalakítás mozgalma. Ebenspanger János volt felsőlövői tanítóképezdei főnök — az igazgató közös volt a gimnáziummal és reáliskolával —, mellesleg nekem is tanárom, az általa két nyelven szerkesztett „Népiskola — Volkschule“ c. tanügyi lap III—IV. évfolyamát (1886—1887.) nekem ajándékozta s abban a következőket találtam:
