Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Sz. Gy.: Az iskolai cselekvőmunka a lélektan megvilágításában
135 Iák zsörtőldő, bosszankodó és dorgáló fegyelme lejáratja a tanító tekintélyét, a gyermek előtt útálatossá teszi a rendőrösködést. A munkálkodásnál a külső fegyelmet a belső és értékes önfegyelmezés veszi át. Itt feleslegesek a janicsárcenzorok, vagy basák, akik a padsorok fegyelmét sokszor ütleggel biztosítják. Az egymáson való uralkodás helyett ott az önbizalom. A cselekvő munka a belső felé, a lélek felé irányítja a figyelmet. Nem jut belőle a bűnre, a haszontalan gonlolatokra. íme, az erkölcsmegóvásnál is nagy a szerepe. A jól elvégzett munka és az esetleges mulasztás egymásutánja ébresztgeti az alvó lelkiismeretet. Ennek fejlesztése lélektani és erkölcsi szempontból sem utolsórendű követelmény. A csoportosan megindított 'munka, de még általában az elvégzett munka megindítja a nemes versenyt. Ez még további olaj a tűzre! — Az iskola társadalmában minden gyermeknek megvan a maga munkaköre, beosztása. Itt mindenkinél van kötelesség, vagy annak érzése. Az egyes munkakör fontossága szabja meg az egyén értékét a kicsiny társadalomban. Kifejlődik a gyermek lelkében az értékelés. A tárgyilagosság, a bírálat csíráit itt találjuk meg. Az ön és mások értékének ismerete további elhatározásokat szül. A lelki élet mindhárom mezejét fejleszti. Az értelem, a gondolkodás, az emlékezet, a képzelet, a szemlélet, képzet, fogalom, appercepció, felidézés gyorsasága és biztossága éppúgy fejlődik, mint az érzelmi és akarati élet finomodása. Az így kifejlesztett lelki tulajdonságok összesége az egyéniséget, mint a személyiség alapját adja. A lélekben kialakul egy állandó szellemi, erkölcsi és akarati készség, amely a következetesség útján haladva a jellemhez vezet. A gyermek így nevelheti a családot. Az iskolai munkálkodás így lehet megjavitója a hulló családi erkölcsöknek. Hiszen ott is sok helyen azért vannak bajok, mert nincs munka és a munkátlanság ad tápot a bűnöknek. Minden munkának, tehát a cselekvőmunkának is van célja. A • tanító kezében ez nevelési eszköz, de a gyermeknél célirányt kap. A célt nem rejtjük véka alá. Megmagyarázzuk a gyermeknek is, legyen munkálkodása tudatos. Sőt, továbbmegyünk: maguk a gyermekek tűzzék ki, ahol az lehetséges. Nekik is kell azt megvaló- sítaniok. A kitartást tehetjük itt próbára. Lélektani szempontból háromfajta célja lehet a munkának Vannak olyan munkák, amelyekkel a cél valamilyen készség kifejlesztése. A második csoportba olyan cselekvőmunka tartozik, amely iskolai javak előállítását tűzi ki céljául és az iskola, illetve a társadalom számára nevel együttdolgozni tudó lényeket. Van olyan cselekvőmunka is, amely a tanítás és megértést, ezen keresztül az átélést szolgálja. A cselekvőmunka első csoportjába azok a játékok és cseleked- tetések tartoznak, amelyeknek a célja az ügyesítés, a készségfejlesztés. A tanterv is ezek szerint csoportosítja a tárgyakat. Ilyen tárgy az írás, az olvasás, a beszéd- és értelemgyakorlatok, a számolás és mérés, az éneklés, a rajzolás, a kézimunka, a testgyakor-
