Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 2. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész
70 elismeréssel ünnepelte Hóman Bálint minisztert és munkatársát: Hertelendy Jenő ügyosztályfőnököt. Sugár Béla terjesztette elő főtitkári jelentését a már megszokott emelkedett hangú beszámolójában. Elvonultatta a hallgatóság előtt a miniszter mindazon intézkedéseit s alkotásait, amelyekkel a népoktatás helyzetét és a tanítói kar sorsát megjavította. Jelentése után Böhm Péter felügyelő igazgató tartott »Feladataink a válság idején« címmel kimerítő, felkészültséggel kitűnt előadást. Mély tanulmány alapján állította a hallgatóság elé a mai feladatokat s indításokat adott a hivatásban való megerősödésre. Végül Marikovszky Gyula pénztáros a szövetség pénzügyeiről s anyagi helyzetéről nyújtott kimerítő tájékoztatást. S. HÍREK Evangélikus tanítók a hetedik fizetési osztályban. A januári előléptetések során a következő tanítótestvéreink léptek elő a hetedik fizetési osztályba: Nádasdi József mohorai, Ponicsán Mihály alberti, Mendelényi János kiskőrösi, Huray Gyula nyíregyházi, Supkégel Emil szentetornyai, Garan János ménfőcsanaki. Marosi Mihály suri, továbbá Németh Kálmán ri- gácsi tanító. Az előléptettek 32—38 szolgálati idő alapján nyerték el a megbecsülést és elismerést jelentő magasabb fizetési osztályt. Benedek Vince, lapunk hűséges és nagyon buzgó munkatársa „Szebb jövőt“ címmel lelkesszavú vezércikket írt a „Kemenesalja“ c. lapba s abban különösen az ifjúság erkölcsi nevelésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy az erkölcstelen ifjúság nem nyer lét- jogosultságot a jövendőre. A Matesz elnöki tanácsa f. hó 10-én ülést tartott. Az ülésen az elnök előadta, hogy illetékes helyen eljárt az elveszett egy esztendő beszámítása érdekében. Azt a választ kapta, hogy a mai viszonyok közt a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozhat. Éppen úgy nem foglalkozhat a többi beérkezett kérelemmel sem, mint egyes státusok rendezésével, az utazási kedvezményekkel stb. Ezután Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató ismertette a tanügyi kamara felállítására vonatkozó tervezetét. Az elnöki tanács általánosságban foglalkozott a tervezettek és határozatilag egyhangúan kimondotta, hogy a tanügyi kamara felállítását szükségesnek tartja. Felkérte az előadót, hogy az elhangzottak figyelembevételével a tervezetet február hó 15-ig dolgozza át. Ennek megtörténte után az elnöki tanács a javaslatot részleteiben is letárgyalja és a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úrnál a szükséges lépéseket megteszi. A tengeri aknaharcról és az aknavédelemről közöl érdekes, tudományos cikket a Búvár januári száma. A gazdag tartalmú folyóirat cikkei közül kiemeljük még Lőrincz Zoltán S. J. : A finn-magyar rokonság felfedezése, Molnár Vilmos: Hogyan edzik magukat a finnek, Pong- rácz Sándor : A világ eredete, Tokody László : Kőbevésett legendák és Siklóssy László: Herend című cikkét. Különös érdeklődésre tart számot „A tudomány műhelyéből“ rovat kis finn-lexikona, mert röviden elmondja mindazt, amit a finnekről tudni kell. A Búvár Cavallier József dr. szerkesztésében és a Franklin Társulat kiadásában jelenik meg. Ki fedezte fel a finn-magyar rokonságot. A Búvár januári száma írja : A finn-magyar rokonságot Hell Miksa magyar csillagász 1769-ben fedezte fel. A híres magyar csillagászt ebben az évben VII. Keresztély dán király Vardőbe hívta a Vénusz átvonulásának megfigyelésére. Vardőben aztán Karjaiéból származó finn emberrel találkozott Beszélgetés közben csodálkozva hallotta, hogy nyelvük mennyire hasonlít a magyarhoz. Felfedezését 1769 április 6-án írt levelében vetette előszörpapirra. Ujjongva közli ebben, hogy a Karjala-beliek „Ungari sunt“ magyarok. „Gyermekszövetségi munkaprogram“ jelent meg a misszióegyesület kiadásában, dr. Győrffy Béla felpéci ielkész szerkesztésében az 1939—40. évre. A munka anyagát, útmutatást s részletes előadásokat egyaránt kimerítő füzet nagy szolgálatot tesz a gyermekszövetségi munka egységes vezetésének.
