Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész
39 ban még egyházkerületi világi jegyzői székbe s más megtisztelő egyházi tiszt őrhelyére. Mindez a pálya megbecsülése mellett biztos záloga a tanítói hivatás és megbecsülés jövendőt építő jelentőségének és fejlődésének. Hálával kell fogadnunk egyházunk bizalmát, hiszen záloga annak, hogy egyházunk a tanítóban mindig erősebb oszlopát látja Isten országa ügyének, az evangéliumi életeszmény kialakításának. Az állam művelődési eszméi között, mint a megvalósulás küszöbén álló kérdésről beszélhetünk: a nyolcosztályú népiskoláról. Törvényjavaslat készül e korszakalkotó újításról. Ezt a nemzeti művelődési eszközt a magyar tanítóság szellemi szükségletként jelentkező lelkesedése, művelődési vágya és előretörése sürgette a legerőteljesebben és valósággal követelte a megvalósítását. A kivitel óbb vonásait sajtóközleményekből már ismerjük. Ma még olyan megvalósulás képe bontakozik ki a sajtóközleményekből, amely nem tekinthető a nyolcosztályú népiskola végleges alakjának. Csakis tanterem-építéssel és tanítói állás-szervezéssel, tehát az osztatlan nyolcosztályú népiskola elejtésével lehet ez új iskola komoly és életképes megvalósítását elképzelni. Kell, hogy a mai nemzeti művelődési törekvések erre irányuljanak. A népműveltéseg emelése elsőragú nemzmeti érdek, •mert a legbiztosabb honvédelem is. Ha tehát a nyolcosztályú népiskola ko- inoly kivitelét kívánja az államkormányzat megvalósítani, ez komoly anyagi tehervállalást jelent a pénzügyi kormányzat részéről. Amíg erre sor kerülhet, átmenetileg megoldja a kérdést a tanítóság önzetlen lelkesedése s benne az evangélikus tanítóság nemes munkakészsége. III. Pedagógiai és didaktikai kérdések. Evangélikus népiskolai Utasítás és Tantervűnk megjelenése élénk mozgalmat keltett evangélikus tanügyi, különösen népoktatási körökben. Számtalan cikk, előadás és tanítóegyesületi megbeszélés foglalkozott vele. Mindenütt műsoron volt a tanítóegyesületi közgyűléseken is. Egyik egyházmegyében felhívták a tanítókat árra, hogy észrevételeiket tanévközben jegyezzék föl, terjesszék az egyházmegyei népiskolai bizottság elé, hogy közösen megvitathatok legyenek s tapasztalataikkal hozzájáruljanak az egyes hiányok pótlásához. Helyes elgondolás és kívánatos, hogy’ az egyesületek mind kövessék ezt a példát. Eddig is kialakult a tanítóság oly irányú egységes véleménye, hogy a vallástanítási utasítás kátétanítási részét ki kell bővíteni, továbbá, hogy sürgősen gondoskodni kell megfelelő vallástanítási kézikönyv és vezérkönyv kiadásáról. Erre vonatkozólag javaslat is került az egyetemes közgyűlés elé. Más egészséges elgondolás is felmerült e téren. A pesti középegyházmegyei Tanítóegyesület megbízásából v. Somlyódy János és Bartal Béla ki- iadják a vallástani tantervben előírt egyházi énekek hangjegyes gyűjteményét. Sajnos, az evangélikus Utasítás és Tanterv a népiskolák számára máris változtatásra szorul. Időközben két fontos miniszteri rendelet jelent meg, amelyek érintik a Tantervet. így befejezett tények elé állítván iskoláinkat, • új helyzetet teremtenek. Egyik a kisebbségi tanterv módosítása, a másik mindegyik (a magyar és kisebbségi) tanterv módosítása a helyesírás behatóbb tanítási céljából s ezzel a III.—IV. osztályban a természetrajznak, mint külön tárgynak megszüntetése, illetve beolvasztása a beszéd- és értelemgyakorlat anyagába. Ezzel kapcsolatban a következő tiszteletteljes javaslatot terjesztem az egyetemes tanügyi bizottság elé: Adjon ki az egyházegyetem az Evangélikus Utasítás |és Tantervhez egy pótfüzetet amely magában foglalja az állam részéről időközben elrendelt tantervi változásokat s így pótolja a tantervi változtatásokat, s így pótolja tantervűnk elavult részét. A pótfüzet szerkesztésével bízassék meg a tanterv szerkesztője, aki e munkába a kisebbségi résznél belevonja Huftlesz Endre rábaíüzesi igazgató tanítót. Az Evangélikus Utasítás és Tanterv végrehajtása során még más észre- véte'ek is történtek. Kívána osnak tartják, hogy a kisebbségi tantervi résznél ne alkalmaztassanak a rövidített (25 perces) félórás tanítási napok, különösen az alsó osztályokban. Ennél az iskolafajnál ugyanis nagy szükség van minden rendelkezésre álló időre. Komoly kérdésként foglalkoztatja még a kisebbségi