Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 11. szám - Hajas Béla: Lehr Albert Sárszentlőrincen
280 Az 1867. január 26. és 27-én működő szigorlati bizottság jkve szerint: ,,mind az előadás, mind az ifjúságnak e tudományokban korához mért jártassága tökéletes megelégedésére szolgált a szigorlati bizottmánynak". 'El is képzelhetjük, hogy széleskörű tudásával, egyszerű, természetes előadásával lázbahozta kis növendékeit. A tudományok új, friss szellője lengedezett Lőrincen. A matematika Scherer Konrád kezében eddig is kitűnően ment, most a nyelvek tanítása is nagy erővel nekilendül Az 1867 június 23. és 24-én tartott szigorlatokról szóló jelentésben a következőket olvashatjuk: „A latin nyelv, magyar irodalom és német nyelv t. Lehr Albert úr által adatva arról győződött meg a szigorló bizottmány, hogy a tanár sohasem dolgozik és fárad invita Minerva, ahol a jártasságot egyszersmind intentio és jókedv kíséri. Itt az ifjúságnak olynemű dolgozataival találkoztunk, magyar és német, kötött és kötetlen nyelven, fordított és eredeti alakban, hogy a szigorló bizottmány valódi élvezetnek örvendett". így nyilatkoznak Lehr Albert tanításáról az egyházmegye megbízottjai. Pedig nem lehet azt mondani, hogy nem ítéltek kellő szakszerűséggel és szigorúsággal. Olvashatók a szigorlati bizottmány jkveiben gyengébb vélemények is. De a kiváló eredményt később Támer Jánosnál és Wiesner Boldizsárnál is azonnal felismerték, örömüket nem is titkolták. Az egyházmegye szemefényének tekintették az iskolát s jóleső érzéssel tapasztalták, hogy Müllner Mátyás ajánlottja, az intézet egykori jeles tanárának a sarjadéka minden tekintetben díszére válik az intézetnek. Azok az elvek, melyeket Lehr András 1833-iki jelentésében kifejtett, fia tanításában a legszebb gyümölcsöt érlelték meg. Ha későbbi, budapesti tanításáról azt írja nem egy kiváló tanítványa, hogy egyetemi színvonalon állott: elképzelhető, hogy szent áhítattal tekintettek rá a lőrinci kisdiákok, akiknek értelmi színvonalát egyszerű előadásával kitűnően eltalálta. Szeretett nekik felolvasni s szeretett velük olvastatni. Remekelt a költemények felolvasásában, de remekelt a prózáéban is. Szívesen olvasta és olvastatta Jókai kisebb elbeszéléseit. Régi tanítványai ezekkel kapcsolatban sok élményre tettek szert, ügyes vezetés mellett észrevették a nyelv rejtettebb szépségeit s mesterük ily módon észrevétlenül az irodalom és nyelv mélyebb ismeretére s megbecsülésére vezette őket. Maga a mester akkor már nagy dolgokat forgatott elméjében. Soproni tanárai, saját nyelvészeti, irodalmi és esztétikai tanulmányai megmutatták neki azt az útat, melyen haladnia kell. Ekkor már világos volt nyelvtudósaink előtt, hogy az igazi nyelvésznek meg kell figyelnie, mit beszél a nép, hogy fejezi ki magát s a szemen szedett kifejezéseket össze is kell gyűjteni a nyelvtudomány részére. Hiszen pár esztendő múlva Szarvas Gábor többed magával egyenesen tudományos céllal utazik a Göcsejbe, hogy nyelvi anyagot merítsen az eredeti forrásból. Finom tapintatta] Lehr Albert is megérezte, mi a teendője. Sárszentlőrin- cen és környékén (színmagyar vidék!) buzgón gyűjtötte és gyűjtette a népdalokat és népmeséket, rokonértelmű szavakat. Mindazt, ami a nyelv gazdagságának legékesebb bizonyítéka. Egyik szomszédos község (Kisszékely) különösen alkalmas forrásul kínálkozott: székely eredetű lakosai sok érdekes régiséget őriztek meg Növendékei nemcsak tolnamegyeiek voltak. A Duna-Tiszaközéből is látogatták a lőrinci iskolát. Maga Petőfi és a Sárkányok is arról a vidékről jöttek. A tanulók feleleteiből is gyűjthetett anyagot, ezenkívül azonban a lőrinci és vidéki mese és nótafákat is nagy buzgalommal hallgatta. Ez a gyűjtőszenvedély később csak erősöMaiírjyfrft-'ÉÜraBBI
