Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 10. szám - Kántori rovat
268 zene« címmel közölt előadás-vázlata általános zenei érdeklődésre tarthat számot. »Musik und Kirche«. Mahrenholz Chr. a márc.—áprilisi számban a XVI. századi német psalmodia (egyházi recitáló ének) sajátságait ismerteti, megjegyezvén, hogy ez némileg eltávolodott az ősegyházi hagyománytól, de ebből még nem következhetik az, hogy a mai német ev. egyházi zene teljes szabadsággal alakíthatja a psalmodiát. — Moser H. J. a reformáció zenéjének korai mestereiről kezdett cikksorozatában eddig (márc.—aug.) Luther, Walter J., Stoltzer, Resinarius, v. Bruck, Ducis, Agricola és Rhaw egyházzenei működéséről írt. — Distier H. regisztrálási tervet közöl Bach dór tokkáta és fugájának előadásához (máj.—jún.). — A »Kirchenchordienst« c. részben Gümmer P. az emberi énekhang fejlesztésével kapcsolatban a hangregiszterekről és áthidalásukról (márc.—ápr. és máj.—jún.), valamint az énekes-légzésről írt (júl. —aug.). — Reindell W. a templomi esküvő liturgikus rendjét (máj.—jún.) és az énekkarnak az istentisztelet alatti közös imádságba való bekapcsolását (júl.—aug.) teszi szóvá. — Mellékletül kaptuk Ellerhorst W. tanulmányát a harangjátékokról, továbbá a »Kleine Bärenreiter-Ausgabe«-ban régi (Praetorius, Schütz) és mai szerzőktől (Micheelsen H. F., Schwarz G., Marx K. és mások) közölt énekkari műveket. »Zeneközlöny«. Hódossv Béla: »Idegen jellemű dallamok ma- gyarosíthatók-e ?« c. írásában (márc.—ápr.) azt vitatja, hogy a zenében a nemzeti jelleg egyedüli hordozója a ritmus. — Vikár Sándor »A magyar kántor feladatai« c. dolgozatában (febr.—márc.) a kántorképzésről és a kántorok önműveléséről közölt megszívlelni való gondolatokat. — Czakó Jenő a ref. egyházi éneklés megújulását új énekeskönyvtől várja, melyben csak bibliai, vagy annak alapján álló szövegű, közérthető, tökéletes verselésű és értékes dallamú énekek foglalnak helyet (ápr.). -— A júniusi számban Szabó Gyula ismerteti Ilódossy Bélának a magyar nemzeti ritmusról írott könyvét, továbbá folytatja a »Milyen legyen az új énckeskönyv ?« c. cikkét. Ez utóbbiban azt írja, hogy csak az iskolában megtanítható dallam-anyag jöhet számításba, tehát pl. a zsoltárdallamoknak az iskolában fel nem dolgozható részét el kellene hagyni, a szövegüket pedig más, ismertebb dallamokra át kellene dolgozni. — A hírek között olvassuk, hogy az erdélyi ref. énekeskönyvből a román belügyminiszter rendeletére törölni kell a »Ne csüggedj el, kicsiny sercg«-et és meg kell változtatni a »Rákóczi Ferenc imája« ének címét. Örülünk, hogy ez a rendelkezés azóta az erdélyi reformátusok egy részére vonatkozólag már hatályát vesztette! — A hang- jcgymellékletek közül kiemeljük Vikár Sándor alkalmi gyermekkarait (partitura ára 50 fill., szólam 10 fill.), valamint ugyané szerző »Bordal«-át (nehéz négyszólamú férfikar). — A márciusi szám mellékletében »Ime, Isten báránya« szöveggel Praetorius Mihály neve alatt közölt vegyeskar aligha lehet 1600 körüli szerző műve. G. Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléden.
