Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 10. szám - Csoknyay József: A gyermek érdeklődése és a nevelés

247 munkás hétköznapok idejére is ez a testvéri ölelkezés! Ez az össze­találkozás erősödjön és virágozzék ki testvéri együttmunkálkodás- ban, építő tevékenységben! Ilyen lendület állítsa helyre a társadalom néhol meglazuló kap­csolatait, az építő államszervezés nagy feladatait kutató munka találkozását, hogy a közös örvendezés után közös maradjon a magyar élet gondja és öröme, a magyar jövő minden eszméje és gondolata. Akkor a mai történelmi idők új, hatalmas fejlődés fé­nyét vetik a magyar égre és egy sokat szenvedett nemzet boldogsá­gát szolgálják és biztosítják. Legyen az ünnepi napok soha el nem múló gyümölcse ennek reménye és örökké ragyogó emléke! Somogyi Béla. A gyermek érdeklődése és a nevelés. Irta : Csoknyay József, soproni evangélikus tanítóképző-intézeti tanár. Újabban is vannak törekvések, amelyek a tanítási anyagot ki­zárólag az érdeklődésre alapítják; olyan tantervet próbálnak készí­teni, amely megfelel a gyermek érdeklődésének, ill. arra épül fel. Ha már most azt kérdezzük, vájjon a művelődési anyag ki­választásának ez a szempontja megfelel-e a gyermek valóságos érdekeinek? — azt felelhetjük: nem. Az élet, amelybe a gyermek beleszületik, sokkal tágabb körű »anyagot« kíván, mint amire a gyermek veleszületett érdeklődése irányul. Az érdeklődés termé­szetében rejlik, — mint láttuk — hogy szükségletekhez tapad, e miatt nem lehet sokféle tanítási tárgyat huzamosabb időn át ugyan­azzal az érdeklődéssel kísérni. A tanítási anyag természeté pedig azt kívánná. Minden lényeges részlete oly szükséges, hogy iránta a növendéktől egyenlő érdeklődést várni lehetetlen volna.6 A gyer­mek csak az iránt érdeklődik, ami biológiai-pszichológiai érdeke. Ez az érdeklődés azonban szűkkörű. Ezzel a szűk körrel szemben áll az egész emberi élet, a társadalom ezerféle kötelékével, paran­csával; az iskola, a kormányhatalom, mely megköveteli, hogy a gyermeket beleneveljük abba a nemzeti testbe, amelynek tagja. Különféle ismereteket, cselekvés- és viselkedés-formákat közlünk a gyermekkel abban a meggyőződésben, hogy neki azokra szüksége van, — még ha nem is érdeklődik irántuk. * Az anyagkiszemelés problémájával kapcsolatos a tantárgyak kedveltségének a kérdése. (Stern pozitív és negatív, ill. közöm­bös és bipoláris értékelésű tárgyakat különböztet meg.) Hogyan viszonylik a tárgyak kedveltsége az érdeklődéshez? Mindkettő mást jelent. A motívumokban van köztük a különbség. Sok tanítási tárgy kedveltségének motívuma ugyanis nem azonos az érdeklődési forrással. Legelső fok pl. a tanító személye. De függ a kedveltség a tanító módszerétől is. Minél több öntevékeny­6 Várkonyi H. : A gyermekker lélektana, 1. 1938.

Next

/
Oldalképek
Tartalom