Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 9. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész

236 tot tartott. A közgyűlést Graf Samu elnök nyitotta meg. Üdvözölte a közgyűlé­sen megjelenteket, elsősorban Scholtz Ödön nyugalmazott esperest. Örömmel állapítja meg, hogy a közgyűlésen vendégként az egyházmegye lelkészi kara csaknem teljes számban, az egyházmegye területén lakó nyugdíjas kartársak pedig teljes számban jelentek meg. Elnök jelentésében mindenekelőtt a mostani nagy, sorsdöntő idők jelen­tőségére mutatott rá, amelyektől hazánk feltámadását várjuk és amelyeknek döntő hatásuk lesz népoktatásunkra is. A lefolyt 1939/40. tanév pedagógiai eseményei a nagy világtörténelmi események árnyékában eltörpülnek. Csak 3 országos jelentőségű esemény foglalkoztatta a lefolyt tanévben az egész ország tanítóságát: 2 jubileum és a 8 osztályos népiskola törvénybeiktatása. Az egyik jubileum Mátyás király születésének 500. évfordulója, a másik a Kormányzó Ur Öfőméltósága országlásának 20. évfordulója. Az egyházmegye minden iskolája méltó módon kapcsolódott bele az országos ünneplésbe. A nyolcosztályos népiskola törvénybeiktatásával elnök külön előadásban foglalkozik. Először is a most benyújtott, ill. elfogadott törvényjavaslat előtt felállított 7 és 8 osztályos népiskolák szervezésének körülményeit és ezen iskolák szervezetét ismerteti és leszögezi, hogy hazánk evangélikus népének egy tekintélyes része már a múlt század utolsó évtizedeiben is a tankötelezett­ség kiterjesztésének híve volt és több helyen, mint pl. Sopronban, a felső vasi egyházmegyében, a Felvidéken és Erdélyben saját erejéből építette ki nép­iskoláit 7, ill. 8 osztályúvá. Sajnos, a most beterjesztett törvényjavaslat sze­rint a 8 éves tankötelezettség ezidőszerint csak ott kötelező, ahol zsúfoltság nincsen, vagyis körülbelül a népiskolák felére. A többiekben előbb a zsúfolt­ságot kell megszüntetni, ami a tervezet szerint körülbelül 5 évet vesz igénybe. Ez, valamint az a körülmény, hogy a kormány a 8 osztályos népiskolát minden­nemű anyagi áldozat nélkül, tehát a tanítók létszámának emelése nélkül akarja megszervezni, sok mindenféle visszás helyzetnek lehet a kútforrása. Elnök aztán sorba veszi az új törvény egyes pontjait és rámutatva az új törvényből eredő előnyökre és esetleges hátrányokra, a pedagógus és gya­korlati ember szemszögéhői bírálat alá veszi azokat. Különösen behatóan fog­lalkozik az új törvénynek azon rendelkezésével, m?cly a 8 osztályos népiskola felső tagozatának szorgalmi idejét állapítja meg és erre vonatkozólag hatá­rozati javaslatot nyújt be, melyet a közgyűlés egyhangúlag magáévá tesz és az egyházmegyei közgyűlés, ill. a kerületi tanítóegyesület útján az országos tanítóegyesülethez terjeszti fel. A határozati javaslatot egész terjedelmében kö­zöljük. A második előadást Nitschinger János soproni tanító tartotta azon a címen: »A körzeti konferencia tanulságai.« Előadó a püspök urunk által összehívott ezidei körzeti lelkész- és tanító-konferencia gazdag tartalmát fog­lalta össze és megbeszéléssel egybekötött értekezésében rámutatott azokra az esetekre és alkalmakra, mikor a tanító a konferencián hallottakat és látottakat az iskolai nevelés és tanítás szolgálatába állíthatja A benyújtott határozati javaslatot szintén közöljük. A harmadik előadó Gottschling Károly soproni tanító volt. Előadásá­nak címe: »Ifjúság és egyház.« Ismertette az egyes gyülekezetekben végzett ifjúsági munkát és rámutatott azokra az alkalmakra és módokra, mikor és hogyan lehet az ifjúságot az egyház részére megnyerni és az egyház szolgála­tába állítani Elnök azután jelentést tett az egyházmegye területén levő iskolák tanító- testületében történt változásokról. A soproni népiskolánál a lefolyt tanév ele­jén nyugdíjba ment Graf Samu és Kiss József. A tanév vége felé Neubauer János kért betegszabadságot és minthogy ő is betöltötte törvényes szolgálati idejét, beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Időközben ez a kérvény már elintézést is nyert. Neubauer Jánossal a gyakorlati pedagógiának egy igazi mestere mond búcsút az iskolának. Nevét még soká fogják emlegetni úgy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol nem egy ízben vették igénybe rendkívüli tudását és tapasztalatait, mint országos tanítói körökben. A Graf Samu és Kiss József nyugalombavonulása folytán megüresedett tanítói állásokat az egyházközség Friedrich Árpáddal, a soproni iskola kis- létszámú osztályának tanítójával és Polster László sopronbánfalvi állami isk. tanítóval töltötte be. Az egyházközségi elnökség felkérésére Graf Samu 1940. évi február 10-ig tovább folytatta tanítói és igazgatói működését, mert ,az

Next

/
Oldalképek
Tartalom