Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 9. szám - Megjegyzések - Szíj László: Múlik a nyár!
232 31:33. v. Az első par. és a parancsolatok összeségére adott intést ne feledjük. A próféták Krisztus eljövetelének ígéretével erősítették népüket. Mi erősödjünk Jézus tanításával és az ígérettel, .ha parancsa szerint élünk, nem leszünk Jeremiás népe és vele leszünk. (Nov.) 6. Keresztelő János. Az új-szövetség prófétája. Ő is Krisztust és a megtérést prédikálja. Egyszerű élete. Tanításainak foglalata és értelme: Máté 11, 10. Adventre irányítja figyelmünket K. János. Lelki megtisztulást kíván. A keresztség nála jelkép és ígéret a tisztább életre. Jézus is tanítani és keresztelni küldi tanítványait (mennybemenetel). Naponként emlékeznünk kell keresztségre és új emberré kell lenni általa. K. János bátorszavú próféta, aki a fejedelemnek is megmondja, hogy a törvényt megszegte. (VI. par.) A kiáltó szó, Jézus követe vértanú halált hal. (V. par., VIII par.) Jer. 31, 31. Mi is Kér. János tanítása szerint készítsük szivünket Jézus fogadására. Boldog örömnap ... (Nov.) 7. A konkolyról. A biblia prófétái az igét vetették. Ádámtól kezdve azonban a hitetlenség, istentelenség, gyűlölet, hazugság konkolya is a szivekbe hull. Vannak, akik magukat konkolytól menteseknek mondják s készek lennének mások ítéletére. Isten nem enged ítélni. (Máté 7, 1—2.) Vigyázzunk azonban, ne aludjunk, (Jézus tanítványai Gecsemánén) mert az ördög konkolyát szívünkbe szórja. Isten angyalai az ítéletkor szétválasztják a jót és gonoszt. Ezért imádkozzunk, éljünk kegyesen. (Az adventisták és a világ vége.) Mi a te szívedben a konkoly? Mi a feladatod? (Jó mag befogadása.) A Sátán küzdött Jézus ellen is. Az ige győzi. Mintha szárnyon szállna... Káté: III. hit. á.: »Saját erőm által nem volnék képes ...« (Vége következik.) MEGJEGYZÉSEK Múlik a nyár! írta: Szíj László, Kispéc. A határból fogynak a kepék. Szekerek hosszú sora hordja az életet. Cséplőgépek búgnak, ömlik a tiszta búza a zsákokba. Meggyötört, szomorú emberarcokon halvány remény virág nyílik: mégis lesz kenyér! Reggeli napfény reszket ablakodon, fénycirádák táncolnak be szobádba. Te íróasztalodnál ülsz. Látom. Homlokodon megnyugszik egy simogató sugár. Künn zakatolva, sírva, kacagva dolgozik az élet hatalmas gépezete. Érlelő melegség reszket. Csodavárón tárul ki minden a nap felé, nyeli a fényt. Él, boldog minden! Ugv érzed, hogy ablakodon beharsog a diadalmas élet. Benn csönd van. Ebben a csöndben Te »takarítasz«. A nyár a Te időd, Testvér! Futó, gyorsan tűnő ragyogás! Pihensz, tested