Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Műhelyünkről - Itzés Mihály: Néhány szó a bibliaolvasásról és bibliaismertetésről
19 Ennél még talán nagyobb nehézség és még veszedelmesebb az úgynevezett erkölcsi szempont. Ennek a veszedelme annál inkább fenyeget bennünket, mivel a legegyszerűbb, a legkönnyebb és a legemberibb dolog magunk elé és neveltjeink elé erkölcsi követeléseket állítani. Ez azután odáig fajulhat, hogy egészen theológiai tartalmú íráshelyeket is képesek erkölcsi tartalmúvá átváltoztatni. Példa gyanánt csak egyet hozunk föl. Az egyik leghatalmasabb cselekedete az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus földre küldése. Az angyali szózat ezért mond dicséretet. Itt semmi emberi érdemalap nincsen. A moralizáló bibliamagyarázat így fogalmazza át a glóriát: Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Holott szószerint így hangzik: ,, . . . és a földön békesség a tetszése szerinti (a neki kedves) emberek között”. Van olyan bibliamagyarázat és ismertetés, amelyik első helyre állítja a pedagógiai szempontot. Ennek is tulajdonképpen nem az a célja, hogy Isten üzenetét tolmácsolja, hanem, hogy úgynevezett jő embereket, keresztyén jellemeket neveljen. Ennek érdekében azután bibliai hősök és jellemek egész során óhajtja végigvezetni a gyermeklelkeket és Jézus Krisztust úgy állítja be, mint aki az emberi tökéletesség eszményképe. Ez is veszedelembe visz. Mi hát akkor a bibliaolvasás és bibiiaismertetés theológiai szempontja? Legelőször tudnunk kell. hogy mi a Biblia. Istennek az Ő teremtő tervéről és akaratáról, ítéletéről és kegyelméről, megszenteléséről és üdvözítéséről szóló egyetlen híradás. Törvény és evangélium. Hitünk és életünk egyedüli zsinórmértéke. Az Isten Igéjéről, az Ür Jézus Krisztusban lett teljes és tökéletes kinyilatkoztatásáról és az Ö evangéliumáról szóló bizonyságtétel szent irata, melyben az Ige maga is bennfoglaltatik. Ezért bármennyire is vannak a Bibliában történeti híradások, erkölcsi tanítások és más értékes és érdekes adatok, azok mind csak akkor válnak a bibliaolvasás és bibliaismertetés szempontjából értékké, ha illusztrálják, bizonyítják, közelebb hozzák mindazt, amit az Isten az ő szent Igéjében közölni akar az emberrel. A Biblia egyes szakaszaiban mindig Isten törvényét és kegyelmét, ítéletét és ígéretét kell keresnünk, mert ezekben van az Isten Igéje. Mégis Isten az ő Igéjét, törvényét és evangéliumát bizonyos idők során közölte az emberiséggel. Ha egyáltalán szabad történeti szempontot elővenni a bibliaolvasás és bibliaismertetés során, az csak az üdvtörténeti szempont lehet. És ebben a tekintetben nem az a kérdés, hogy milyen történeti fejlődésen, hanyatláson, eredményeken ment végig a Szentírás népe és gyülekezete, hanem az, hogy az idők folyamán mit tett és mit szólt az Isten az ember megmentésére. Ezen maga a Szentírás végigvezet bennünket, amikor a teremtést, a kiűzetést, a patriarchákat, a törvényadást, a próféciákat és az ígéretek teljesedését, Jézus Krisztus megváltói művét elénk állítja. Gondolnunk kell azonban arra, hogy az ember számára, sokkal inkább a gyermek számára közelfekvőbbé lesz az Istennek minden
