Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 6. szám - B. A. d. t.: Tanév végén - dr. Garai József: A liceumi Érettségi Vizsgálati Utasításról

146

Az ezen Utasítást életbeléptető 167.164/1940. IX. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet hangsúlyozza, hogy azért volt már most célszerű ennek az Utasításnak a kibocsájtása, hogy „a líceum egész feladatkörét és irányelveit a líceumok tanári testületéi, tanuló- ifjúsága, továbbá az egész nemzeti társadalmunk tisztán lássák.“ A líceumnak jelen tanévben még csak két évfolyama van meg. Azok a növendékek, akik tanulmányaikat a törvény megjelenése előtt kezdték meg, természetesen a régi rendszerű, az ötéves tanítóképzésben részesülnek. Jelen Utasítás alkalmazására a gyakorlatban tehát csak az 1941/42. tanév végén kerül sor. Mégis elsőrangú fontossága van annak, hogy ezen új iskolatípust társadalmunk szélesebb rétege is megismerje és megkedvelje. Es e téren a tanítóságnak nagy szerepe kell hogy legyen, mert ha megismerik ezt az iskolatípust, bő alkalmuk kínálkozik arra, hogy azt el is terjesszék.

A két évfolyamos tanítóképző-akadémiára tudjuk, csak az kerülhet, akinek líceumi érettségi bizonyítványa van. A líceum négy évfolyamos és annak elvégzése után a tanuló líceumi érettségi vizsgálatot tehet. Ennek célja annak megállapítása, hogy

a) szert tett-e a jelölt olyan műveltségre, melynek birtokában betöltheti a középiskolai érettségi vizsgálathoz kötött állásokat;

b) elérte-e a jelölt a nemzeti műveltségnek a felsőbb tanulmányok folytatásához szükséges fokát;

c) tájékozott-e a nevelésre vonatkozó ismeretkörben ;

d) kellő készséggel rendelkezik-e ismereteinek gyakorlati alkalmazásában.

Az érettségi vizsgálat a következő három részből áll :

a) írásbeli,

b) gyakorlati és

c) szóbeli vizsgálat.

Az írásbeli érettségi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

a) rendelkezik-e a jelölt a művelt embertől megkívánt írásbeli kifejezési készséggel ;

b) van-e kellő jártassága a mennyiségi ismeretek alkalmazásában és a mindennapi életben előforduló számítási feladatok megoldásában ;

c) nevelői érzékkel tudja-e felhasználni a nevelésre vonatkozó ismereteit.

Ennek megfelelően a jelöltnek az írásbeli vizsgálaton három zárthelyi dolgozatot kell készítenie :

a) a magyar nyelv- és irodalomból;

b) a mennyiségtanból és

c) a nevelési ismeretekből.

Ugyanezen tárgyakból kellett tanítóképesítő-vizsgálalot tenni a mostani tanítóképző-intézetekben is. A különbség azonban már az írásbeli tárgyaknál is igen nagy. Nemcsak azért, mert a líceum tananyaga nem egyezik meg e három tárgyból a tanítóképző-intézet tananyagával, hanem azért is, mert a jelölteknek a tételekben bizonyos választási szabadságuk van. így pl. a magyar nyelv- és irodalomból három tételt tűznek ki, éspedig egyet-egyet a magyar iro