Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 11. szám - Kántori rovat
403 KÁNTORI ROVAT Rovatvezető : dr. Gárdonyi Zoltán soproni ev. tanítóképző-intézeti tanár. Két, magyar eredetűnek vélt koráldallamról. Irta : dr. Gárdonyi Zoltán. Magyar himnológiánk tudományos alapjai nemrég még meglehetősen hézagosak voltak. Több olyan dallamról tudunk, amelyiket a közelmúltban még régi magyar éneknek tartottak, újabban azonban kiderült, hogy a régiség nem igazolható. így volt ez a kuruckorbelinek vélt dallamok némelyikénél, vagy a »Térj magadhoz, drága Sion«-nál. Az alábbiakban két olyan dallamról írok, amelyeket egyesek szintén régi magyar eredetűnek véltek, azonban ezúttal a magyar eredet feltételezése bizonyul igazolhatat- lannak. 1. »Jövel Szentlélek Isten« (e-g-g-a-h-c'-h, stb.) Dallamának eredetije »Ades pater supreme...« kezdetű szöveggel először Lipcsében, az 1533. évben jelent meg a »Melodiae Prudentianae« c. kiadványban (Zahn I. köt. 155. sz.). Legrégibb magyar kótáját az 1778. évi debreceni református énekeskönyvből ismerem. Ebben 251. sz. alatt Szegedi Kis István szövege a Prudcntius-féle dallammal együtt megtalálható. Az »Uj Zengedező Mennyei Kar«-ban csak a szöveget találjuk (az 1784. évi soproni kiadásban 215. sz.), dallamra való utalás nélkül, tehát nyilván ismeretes volt az eredeti dallama, azaz »magános nótá«-ja (az »Uj Zengedező« szóhasználata szerint). Nagy Lajos korálkönyve (1877.) 27. sz. alatt közli »a XVI. századból«; nála az 1778. évi közléshez képest csak a dallamsorok hosszú kezdőhangjainak a megrövidítésében van eltérés, ebben viszont közeledett az eredeti, 1533. évi ritmushoz. A Dunántúli Énekeskönyvhöz készült »Dallamos Könyvecske« 5. c. szám alatt »Magyar dallam a XVI. századból« jelzéssel, erőszakosan magyarosított ütem- és ritmusbeosztásban közli. A Kapi- féle korálkönyv 14. sz. alatt ugyanazt a dallamot közli, mint Nagy Lajos. Dallami tekintetben a magyar források legalább is az 1778. évtől kezdve egyező alakot közölnek, ez a dallam-alak az 1533. évitől az első dallamsornak 5, a harmadiknak 2 és az utolsónak 1 hangja tekintetében különbözik. — Az a feltevésem, hogy Pru- dentius himnuszát már a XVI. században hozhatta magával valamelyik Németországban járt magyar reformátor. 2. »Ne csüggedj el, kicsiny sereg« (e-cisz-e-a-gisz-a-h-cisz, stb.). E dallam eredetije az 1770. évben Bernben jelent meg a »Lavater’s Schweizerlieder« c. kiadványban »Auf, freies Volk, versammle dich...« kezdetű szöveggel. Szerzője Schmidlin Johannes. Vallásos szöveggel először Stuttgartban, az 1844. évben jelent meg, de sem ekkor, sem később nem a »Verzage nicht...«, hanem p. o. »Ihr Kinder Gottes, suchet Freud..« és más szövegekkel (Zahn II. köt. 2535. sz.). Német földön ugyanis a »Verzage nicht.. .$< szöveget más dallamokra (pl. »Kommt her zu mir, spricht Gottes Sohn. ..«) szokás énekelni (v. ö. a Skultéty- és a Chován-féle korálkönyvek énekszöveg-mutatóinak az utalásával). Úgy látszik,
