Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 8. szám - Hírek
310 HÍREK Eljegyzés. Nándorfy I. Gyula cinkotai ev. tanító eljegyezte Rohoska Lajos szarvasi ev. tanító Aranka nevű leányát 1939 július 1-én. A szerető szivek szövetségére lapunk is áldást kíván. Gyászhir. Ozv. Tüskés Istvánná sz. Zatkalik Erzsébet, mint felesége. Ilona, Ella és Jolán gyermekei a maguk és az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való hittel megnyugodva jelentik, hogy forrón szeretett ura, a jó édesapa és rokon: Tüskés István ev. tanító folyó évi június hó 28-án délután 4 órakor, életének 53-ik, boldog házasságának 27-ik évében, hosszú szenvedés után az Úrban csendesen elhunyt. — Drága halottunkat folyó évi június hó 30-án délután 4 órakor temetjük a X. kér. új, köztemető halottasházából az ág. h. evang. egyház szertartása szerint. -— Budapest, 1939 június 28. — Nyugodj békében ! Országos protestáns napok Budapesten. A magyar protestánsság átfogó társadalmi egyesülete : az Országos Bethlen Gábor Szövetség a Reformáció Emlékünnepével kapcsolatban ez év október végén országos protestáns napokat rendez Budapesten. Ezeken a napokon testvéri találkozóra gyűlnek össze az egész ország protestánsai, hagy tanúbizonyságot tegyenek élő evangéliumi hitükről, protestáns öntudatukról és a protestantizmusnak — a történelmi múltban gyökerező — elhivatottságáról. Az országos protestáns napokon nagyszabású ünnepélyek és megmozdulások történnek. Közös istentiszteletek, előadások, protestáns szerveknek közös megbeszélései. Operai és színházi díszelőadások, fáklyás felvonulás, stb., stb. A protestáns napokra felutazók vasúti kedvezményben és jutányos elszállásolásban részesülnek. Már most felhívjuk olvasóink szives figyelmét a magyar protestánsoknak erre a nagyszabású történelmi megmozdulására. A protestáns napokról későbbi időpontokban részletes tájékoztatást adunk. (Az országos protestáns napok rendezőbizott- sógónak címe : Országos Bethlen Gábor Szövetség, Budapest, IV., Semmelweis-u. 17. szám.) A „Ballag már a vén diák“ alkonya. Az „Énekszó“ júliusi számának cikkei közül általános érdeklődést kelt egy hir: „Kilép az életbe az első éneklő ifjúság, melynek nem kell a Ballag mér a vén diák ...“ A nemzeti érzés erősödésének jele, hogy az iskolák búcsúzó ifjúsága felismerte ennek az érzelmes diákdalnak az idegenszerűségét s nem hajlandó többet énekelni. Az egyik iskola érettségizett diákjai kijelentik, hogy ők nem nyárs- polgárságra készülnek, nem akarnak fi- liszterek lenni s ez a dal nem kell nekik. A budai ciszterci gimnázium diákjai maguk írtak búcsúzóéneket egy régi hevesmegyei népdal dallamára. A kaposvári nyolcadikosok pedig egyenesen Kodály Zoltánhoz fordultak szép levélben. Ők sem akarnak szomorú, idegen dallammal kilépni az életbe, kérik a mestert, írjon nekik új búcsúzó éneket. Kodály válasza kortörténelmi dokumentum: Jelentős eseménynek tartja a „szégyen-nóta“ elhallgattatását. Különben is ez a dal a német egyetemek búcsúzója, nem illik már ezért sem magyar gimnazisták szájába. Amint az régi népdallamból lett városi énekké, úgy szülessék meg a mi diókénekünk is. A magatartást kell eltanulni a német diákságtól, amely hosszú időn át a nemzeti lélek ébrentartója volt az idegen elnyomás ellen. „De nótát mór csak a magunkéból merítsünk ; ők se a franciáktól kérték kölcsön.“ Kodály írása — melyet a Magyar Énekoktatók Országos Egyesülete az Ország valamennyi iskolájának megküldött — megkoronázója a magyar diákság mozgalmának. Remélhetjük, hogy jövőre már egyetlenegy iskola sem énekli a „szégyen-nótát“ s szép, nemesveretű magyar dallal lép ki az életbe a magyar ifjúság. A Magyar Tanügyi Egyesületek Egyetemes Szervezetének elnöki tanácsa jún. 27-én Budapesten ülést tartott és elhatározta, hogy sürgős lépéseket tesz annak kieszközlésére, hogy a tanári és tanítói statusban az 1932. évben elvesztett egy évi előmeneteli idő az automatikus előmenetel eredeti rendje visszaállíttassék. Foglalkozott továbbá a megszüntetett korpótlékok helyett működési pótlék rendszeresítése, továbbá a kezdő tanári szolgálati viszony méltányos rendezésének a kérdésével. Evangélikus tanítók a hetedik fizetési osztályban. A júliusi előléptetések során 8 evangélikus tanító került a hetedik fizetési osztályba. Névsoruk a következő : Várkonyi Endre budai, Grieszhaber E. Henrik majosi. Böjté Sándor somogy- vámosi, Magyar István felpéci, v. Horvay Árpád gyönki, Adamkovics János tót- komlósi, Kaján József legéndi és Szeve-
