Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 5. szám - Tállyai István: Wimmer Gottlieb. Ágoston

180

tosságok fejlesztése a pozitív nevelés túlsúlyét.“ 23 Schleiermacher, a református lelkész és teológiai tanár pedagógiájával is hatást gyakorolt Schnellerre, mégis nagyobb volt az a hatás, amelyet vallásbölcseletével ért el. A vallás alapját nem az észben, hanem az érzelemben keresi. Mondja, hogy „a vallás, melyre minden ember eredettől fogva hajlamos, sem nem metafizika, sem nem morál, sem nem dogma, nem is gondolkodás és nem is cselekvés, hanem a végtelenség megérzése, a kedélynek a végtelenség szemléletéből eredő meghatottsága. A vallás nem tárgya a megismerésnek, a legszentebb, legbensőségesebb, legszemélyesebb érzelmi élmény, sejtelmes misztérium, melyre szavakkal nem lehet senkit sem megtanítani“.24

_________ (Folytatjuk.)

W

immer Gottlieb, Ágoston

— a felsőlövői evang. tanintézetek alapítója. —

Irta : Tállyai István.

Felsőlövő jelenleg elszakított területen van. Vasvármegye északi részén, az u. n. hienc vidéken. Ez a vidék a „bugleti Welt“ területe. A vidék dombokban, hegyekben és szép gyümölcsösökben bővelkedik és Felsőíövő is a Villámos-folyó szép völgyében fekszik. A tanintézetek legrégibb épületét még Wimmer építtette és alapját 1842-ben rakták le. 1845. május 12-én volt felavatása. Az intézetek második, kétemeletes épülete 1853-ban készült el, Harmadik épülete 1857-ben. A nagy internátusi épület — két emelettel, a közepén hárommal — 1894-ben avattatott fel. A felsőlövői tanítóképző intézetnek növendékei — a pedagógia és a zene kivételeivel — a legtöbb tárgyat együtt tanulták a főgimnázium felső osztályaival, ami annak idején nem csekély előnyt jelentett. Ez az állapot megszűnt a két intézet teljes külön válása alkalmával 1912-ben, mikor mindkét intézet külön igazgatóságot kapott és a magyar állam tetemes segélyével felépült a főgimnázium nagy, díszes kétemeletes épülete.

A lövői tanintézetek első igazgatója volt Kühne Károly, Ferdinand, ki veje volt Wimmernek. Az intézetek tanárainak névsorában sok kitűnő név található, amelynek hordozója pedagógiai és irodalmi működését tekintve szélesebb körben is telte nevét ismertté. így mindjárt a második igazgató Friedrich, Wilhem Schubert, majd Linberger Frigyes — volt teol. tanár Eperjesen és evang. lelkész Késmárkon, soproni születésű és kitűnő egyháztörténeti író*). Említsük még meg a finomlelkű Stettner Cyulát, később Lövő lelkészét, azután Rösch Frigyeset, aki Sopronban fejtette ki áldásos működését a tűzrendészet érdekében, Weber Hugót és Ebenspanger Jánost, e két kitűnő pedagógust, köztük az utóbbi a magyar pedagógiai irodalom első megteremtői közé tartozik. Nem feledkezhetünk meg Láhne Frigyesről, ki áldásos működését Sopronban folytatta, az általa alapított intézetekben**), továbbá Jausz Györgyről, ki ugyancsak Sop*) Geschidite des Evangeliums in Ungarn.

**) Kitűnő emlékbeszédet tartott a lövői tanintézetek 25 éves jubileuma alkalmával, amely r világított a tanintézetek kezdő éveire. (Ebenspanger: 50. j. Gesch. der ev. Schulanstalter.)