Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 1. szám - Könyvismertetés
40 nem egy magasztaló szó hangzik el, amint erről a már 1487. évtől kezdődő szemelvények tanúskodnak. A 3. füzet dr. Björn Collinder upsalai egyetemi tanár nagy visszhangot keltett cikke egy svéd napilap 1936. június hó 8-án megjelent számában a nyugatmagyarországi felkelésről báró Podmaniczky Pál egyetemi tanár fordításában. Külön érdekesség az 5. füzet: A soproni exlibris története. A mű kiadásának ötlete lapunk munkatársának: Missuray-Krug Lajosnak gondolata, ki mint a Soproni Képzőművészeti Kör titkára, nagyrészben végezte az exlibris gyűjtését. Az exlibris könyvjel, amely megóvja a könyvet az elveszéstől. Abból a szempontból is fontos, hogy egy könyvtár anyaga szétszóródás esetén is összeállítható legyen. A legrégibb külföldi sokszorosított exlibris a 15. század végéről való. Hazánkban a 16. század derekán bukkan fel. Sopron város, amely mind az irodalom, mind a művészet megbecsülésében és szeretetében nagy múltra tekinthet vissza, az exlibris terén is eredményeket tud felmutatni. A soproni exlibrisek is e két szép emberi erénynek: az irodalom és művészet szerete- tének egymásratalálásából születtek. A Scarbantia-vállalkozás eddigi füzetei irodalmi és művészeti értéket jelentenek s mindenképpen méltók arra, hogy művelődésre váró, elmélyedő lelkek számára bensőséges szellemi táplálékot nyújtsanak és minden könyvkedvelő ember otthonának díszéül szolgáljanak. S. »Szociális családvédelem« írta és összeállította: dr. Julow Jenő ügyvéd, meghívott előadó a Tisza István Tudományegyetem Védőnőképzőjén. A könyv így hirdeti magát: Érthető és érdekes. Minden nőnek el kell olvasnia. Védőnőknek, iskola- és gondozónővéreknek, diakonisszáknak, tanító- és óvónőknek nélkülözhetetlen. Nem nélkülözhetik pedagógusok, szociá’is titkárok és lelkészek sem.« Valóban úgy is van. A korunkban sokat hangoztatott szociális kérdésről szól a rövid idő alatt második kiadást ért munka s a szerző szavai szerint a szociális lelkiismeretet akarja ébresztgetni, ébren tartani, erősíteni és szétsugároztatni azok felé, akikre a társadalmi kérdés felismerése kötelességet ró; megnyugtatni igyekszik azokat, kikben már csak ez igazságba vetett hit tartja a lelket; előkészítés akar lenni más, nagyobbszábású művekhez, általános kép a kérdéskomplexumról, hangulatkeltés a jelen és anyag- gyűjtés a jövő számára. E célt a könyv valóban el is érte. Világosan, érdekesen és nagy adatnyujtással tárgyalja a társadalmi családvédelem kérdésanyagának mai állását, különös tekintettel a napi sajtó meglátásaira és kritikáira. Hézagpótló ez a könyv eddig még szegény magyar társadalomtudományi és társadalom- politikai irodalmunk terén. Élvezetes alakban tárgyalja a család, a házasság, az anya, a csecsemő, a népesedés védelmét; nyíltan és kitűnő adatszolgáltatással az egyke kérdését; a gyermek védelmét; az iskola szerepét a gyermek- illetőleg ifjúság-védelemben általában. Nagy gyakorlati érzékkel és tisztánlátással, a sokat tapasz
