Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 1. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
35 tavaszán Mencshelyen tartandó közös lelkészi és tanítói összejövetel keretében szándékozunk ezt megtenni. Lelkűnkben él az előttünk járt ősök szelleme, mely hithűségre, hazaszeretetre: szent szolgálatra buzdít. Legyen áldott az ősök emléke! A népoktatási kar üdvözölte vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt. Hétfőn, december 5-én fogadta vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök a magyar tanítóság képviselőit. Az Egyetemes Tanítószövetséget és az Állami Tanítók Országos Egyesületét Galla Endre, Moldoványi Gábor, Sugár Béla és Kerék Péter, a Katolikus Tanító- egyesületek Szövetségét Bajnok Géza és Merva Ferenc, az Országos Református Tanítóegyesületet Ormós Lajos, az Országos Evangélikus Tanítóegyesületet Somogyi Béla, a Községi Tanítók Országos Egyesületét Magyar József képviselte a küldöttségben. Galla Endre, az Egyetemes Tanítószövetség tb. elnöke üdvözölte a miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy a Felvidék magyarságát visszavezette az anyaország közösségébe. Tolmácsolta huszonkétezer tanító őszinte tiszteletét és háláját azokért a nagy- jelentőségű erőfeszítésekért, amelyekkel megalapozta a magyarság boldogabb jövőjét. Biztosította a miniszterelnököt a magyar tanítóság teljes bizalmáról és szolgálatkészségéről s kijelentette, hogy a keresztény és szociális népi Magyarország felépítésének történelmi munkájában a népoktatási kar tömör egységben áll vitéz Imrédy Béla mögött. Kérte a miniszterelnököt, hogy az ország újjáépítésének sokrétű munkájába vonja be a tanítóságot mindenütt, ahol a széles néprétegek életét irányítják. Végül kifejezést adott a tanítóság kívánságának, hogy a férjes tanerők bizonyos kategóriáinak tervbe vett elbocsátásánál vegye figyelembe a szociális szempontokat és a tanítóházaspárok különleges méltánylást érdemlő helyzetét. Ezzel átnyújtotta a miniszterelnöknek a magyar tanítóság alábbi emlékiratát: Nagyméltóságú Miniszterelnök Űr! A magyar tanítóságot bensőséges, testvéri kötelékek fűzik az ifjúság és a nép milliós tömegeihez. Hivatásánál fogva nemcsak szemlélője, hanem áldozatosan osztozó sorstársa is a nemzet viszontagságos életű alaprétegeinek. Közvetlenül ismeri mindama társadalmi kérdéseket, bajokat és betegségeket, amelyek immár a nemzethalál víziójával kísértenek a történelmi jövendő távlataiban. A népoktatási kar, mint a szentistváni Magyarország kultúr- értékeinek, nemzeti hagyományainak s európai hivatástudatának hűséges őre és továbbadója, mélységesen átérzi a belső revízió, a népi újjászületés halaszthatatlan szükségét. Szilárd meggyőződése, hogy a magyarság, a nacionalizmus zárt rendszerében újjá
