Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 1. szám - Benedek Vince: A Győr szab. kir. városi evangélikus egyház oktatásügy az ősmultban
25 hagyó munkássággal a kis gimnáziumban. Nevét, mint már jeleztük, azzal is megörökítette, hogy ösztöndíj-alapítványt tett szegénysorsú fiúk kitaníttatására. Működésével szintén kiváló nyomot hagyott a tudós Petz Leopold, ki két ízben is volt az algimnázium igazgatója. Kis János, a magyarságáról híres író és költő, akit később a dunántúli evangélikus egyházkerület superintendenssé választott meg, 1839-ben kir. tanácsosi kitüntetést is nyert. Emlékét az egyházközség székházának homlokzati falában, a »Magyar Orvosok és Természetvizsgálók« győri nagygyűlése alkalmából (1874.) beillesztett márvány tábla őrzi ezzel a felírással: »Itt .tanított Kis János 1795.« Turcsányi János, aki 40 éven át: 1819—1860-ig működött, kiváló sikerrel, szeretve és tisztelve tanítványaitól. Hálás tanítványai és tisztelői sírkövet is emeltek neki a Győr—belvárosi temetőben. Dr. Gödörházi Gödör József, a későbbi szendi evangélikus lelkész. Érdemes a feljegyzésre, hogy Gödörházi Gödör József, mikor a németországi egyetemeket, nevezetesen: a tünbingai és jénai egyetemeket látogatta, közelebbi ismeretségbe került Goethével, a nagy német költővel. Ez az ismeretség később mélyült és barátsággá fokozódott. Az ismeretség akkor sem szakadt meg, mikor Gödör József hazakerült, mit bizonyít az is, hogy állandó levelezésben állottak egymással. E réven Gödör Németországban sok befolyásos összeköttetést szerzett. Ezek az összeköttetések csak növekedtek, mikor a híres Goethének közeli rokonát, unokanővérét, Eckhardt Emíliát nőül vette, mint szendi evangélikus lelkész. Gödörék nevelt leányának Groszbauer Cecíliának (férjezett Cser János volt szendi tanítóval), még élő leánya, Cink Fe- rencné őriz egy pecsétnyomot, mely állítólag Goethe-é volt. Az is említésre méltó, hogy Göndör János szendi egyházának valóságos gondviselésszerű férfia volt. Mikor 1856-ban augusztus 30-án egy borzasztó tűzvész Szendét elhamvasztotta s híveit is koldusbotra juttatta, Gödör József volt az, aki a falut és egyházát is hamvaiból feltámasztotta. Gödör József most érvényesítette igazán külföldi összeköttetését, mely réven tekintélyes adományt gyűjtött egyházközsége és faluja felsegítésére. Gayer Sámuel, a ritka tudományú tanár 1834—1878-ig működött az egyházközség algimnáziumában, soha nem lankadó buzgalommal. Ezen hosszú idő alatt teljesen visszavonultan élt, minden idejét a tudományos kutatásnak szentelve. Értékes könyvtárát, ásvány-, növény- és fizikai gyűjteményét a gimnáziumra hagyta. Az egyházközség kegyelete jeléül síremléket állított neki a belvárosi köztemetőben. A gimnázium utolsó igazgatója réthei Fadgyas Pál volt 1860— 1884-ig. Nevezetes volt arról, hogy keze alól jeles mathematikusok és latinisták kerültek ki. A gimnázium megszűnése után, a teljessé szervezett elemi iskolának is igazgatója lett, 1905-ben történt nyugdíjaztatásáig. Mint erős magyar érzésű ember, magyar szellemben nevelte növendékeit. Ez az izzó magyar lélek telítve volt
